2012. július 27., péntek

Novi Sad, Serbia

Petrovaradin Fortress

És a néhány hídon kívül ami még ezt a két helyet összeköti, EXIT festival.
Idén mi is ott volt. Sátoroztunk a Duna parton, buliztunk az erődben.

Sajnos a zenei felhozatalról nem nagyon tudok írni. Ciki, nem ciki, érdeklődésem a zene meghallgatásánál kifújt, esetleg a hallott zene elkérése az ismerőstől. A zenét ismeresem, a zenészt nem. Talán később, ha a fejem lágya is benő egyszer, változik a helyzet. Talán. Egyszer.

Wikipedia szerint: "RockElectronicaElectronic dance musicMetalHip hop, Punk,Drum and Bass". Szóval ezek voltak.
Pár előadó a feszt oldaláról, csak, hogy legyen némi rálátás a dolgokra : Gossip, Duran Duran, Hercules and Love affair, New Order, Suicidal Tendencies, Plan B, Erykah Badu, Wolfmother, Guns 'n Roses. Persze ők mind a főszinpadosok közül valók voltak.

A szervezés nem volt rossz. Voltak hülye megoldások, de összeségében tetszett. Már ahogy sétáltunk végig a kempingből a dombon lévő vár felé, valahogy kezdtük átvenni a többiek hangulatát, a tömeg lüktetését. Az utat csinos lányok álltak, kezükben színes löttyökkel teli kémcsöveket árultak. A felirat szerint rakija volt benük, szerb pálinka, báár nekünk túlontúl szinesnek tüntek.
A híd túloldala már le volt zárva az autósok elől. Itt már szó szerint hömpölygött a bulizni vágyó embertömeg. Az összes kocsma, bolt kipakolta a hütőjét, tele sörrel, és mindeféle alkohol mentes itallal. Mindenki próbálta eladni amije volt. Nekem az itteni Queens day-es állapotokra emlékeztetett.

Egészen a kapuig szabad volt a vásár. Ott viszont 'semmit be' szabály müködött. Sok lépcsős biztonsági ellenőrzés után nagynehezen bejutottunk.

Első nap találtunk egy kiugró sziklás részt, közel a sört mérő helyhez. Nagyon hangulatos volt onnan hallgatni a nagyszínpadról tökéletesen áthallatszó zenét, egy farönkön ülve a sötétben, sörrel a kezünkben, közben nézve az alattunk lévő Dunát, ill. a másik oldalon lévő kivilágított várost.


Hajnalban pedig padka mellett felsorakozott sült, és fött kukoricákat áruló helyiek mutatták a megfáradt fesztiválóznak a lefelé vezető utat. A szerencsésebbeknek sikerült az egyenest a kempingbe menő fesztivál-buszt elcsípniük.


Leutaztunk éjjel bulibusszal; Ettünk sok sok grillezett husit, sok nyers hagymát, amit mindenhez kihozzák részben köretnek; Ittunk finom birs-, és őszibarackpálinkát; Fürödtünk a Dunában; Aludtunk feltételezhetően magyarok által kevert, fület zavaróan hangos minimuál technora, a fák alatt a strandon; Ettünk még bureket szigorúan tejföllel, Ittunk helyi  söröket; Főttünk várostnézve a napon; Beszelgettünk mutogatós nyelven helyiekkel; Zötykölődtünk végeláthatatlan ideig vonaton.  No meg persze BULI! Dióhéjban kb ennyi volt a 4 nap.

Azt meg még hozzátenném, hogy Szerbia kimondottan szimpatikus hely, tele mosolygós, segítőkész lakossal. Szeressük. Visszamegyünk.

Köszönöm két útitársamnak, Bandimnak és Csabának, hogy élménnyé tették ezt a pár napot. :D


I think..

..It's the time to back to writing

Najó,  vissza a magyarhoz is. Épp The Dark Knight Rises c. film vetítéséről jövök. Már az előző két Chistipher Nolan féle Batman film is nagyon bejövös volt, de ez most viszi a pálmát. Igazi mozi élmény volt. Volt sírás, nevetés, akció. Minden ami kell. Az előző kettő mentségére szóljón, hogy azokat csak otthon, laptopon láttam. Ott meg egészen más..
Majd meglátjuk később, laptopról újranézve. De addig is No.1.