Költözés I.

Kis Pocokkal közös életünk első napjai

Közeledik a várva várt nap. Eddig azon nyüszögtünk, hogy jaj de mennénk már. Most maga a pakolás folyamata, ami miatt utáljuk szeretett könyveinket, ruháinkat. Utálunk költözni! De jobb lesz utána, és már csak 1,5 nap. Ez az ami tartja a lelket bennünk.
Vasárnap indul a banzáj. Addig én még 2 éjszakát dolgozok. De a cuccaim nagy részét már elcsomagoltam. Nem véletlenül tartja a mondás, hogy bizony gyakorlat teszi a mestert! :)

Új életre fel!!

És Bridget Jonessal elindult a lavina lava...

Szingli-lét

Már egy ideje bátran mondhatom, szingli vagyok. Nem csak egyedülálló. Úgyanis a szingli maga választja meg ezt a társadalom által még mindig meg nem értett lét-formát. Édes, drága munkatársaimnál még mindig vissza visszatérő kérdés a családi állapotom hogyléte. Nemleges válaszomat nemértve, rögtön az okokra kiváncsiak. Merthogy senki sem lehet egyedül, csak úgy, pláné ha még nem is keres, nem is vár senkire. Pedig a világ állítólag változott.
Tudom én, hogy nem így akarom leélni hátralévő életemet, de egy kis vakáció mindig jó érzés. A lelkiismeret nélküli könyvfalás, vacsora rendelés, reggeli az ágyban, a blogírás, a barátokkal eltöltött idők amiket mindenféle állapotban lehetne csinálni, de valahogy egyedül egészen mááás. :)
Az új laptopomnak hála ezeket a pillanatokat is meg tudom veletek osztani. :) Tehát éljen soká Bridget Jones és Carrie Bradshow! ;-)

Éjféli különkiadást olvashatták....

I am back

Visszatértem


Vége a hallgatásnak. Elég volt. Talán sok is. Új géppel, lassan új lakhellyel és számtalan új élménnyel gazdagabban újra itt vagyok.
Elöször Réka blogját ajánlanám mindenki figyelmébe, aki még akkor is posztolt amikor én csak lustálkadtam, így  sok minden megtalálható nála az elmúlt időkről. A közös karácsonyunkról egyenes elő közvetítés is felkerült.
Tehát  jo olvasást!

Cipellők

De miért?

Azt hallottuk, hogy a nyári szünet elejét a hátizsákok kilógatásával jelzik. Akkor a cipők a tanítás kezdetét jelenthetik??

Hol is kezdjem??!!

Se eleje, se vége, így hát belecsapok a közepébe


Nem is kezdek magyarázkodni miért is nem írtam az elmúlt majdnem kettő hétben. Már én is unom néha ilyenkor magamat, hisz csak pár perc az egész.
És vannak elmaradásaim is.


A múltheti Bartók Marathonról még egyáltalán nem írtam. Elkezdtem, de a vendégek csicsergése mindig megzavarta a gondolataimat, így hagytam későbbre...pl. mostanra. :)
A jegyeket Balázs intézte, az ötlet is az övé volt. Az időpont adott volt, szeptember 3., szombat. Előadás volt aznap a Muzikgebouw-ban. Mivel akkor már 2hete dolgoztam, így könnyű volt eldönteni, hogy az első, 11órási koncert lesz a befutó.
Az első blokkban egy magyarok léptek színpadra, a Keller Quartet. Szünet után pedig a helyi Asko|Schönberg következett, majd zárásként megint a magyar vonósnégyes.


Összességében tetszett. Bár már előtte többet mondták, Bartók nehezen emészthető. Nekem mégis az általunk hallott darabok közül a legutolsó, a legmodernebb tetszett.
Mást nagyon nem akarok, és nem is nagyon tudnék írni az előadásról. Nekem kimondottan tetszett. És örülök, hogy megint magyarokba botlottunk (:). 


Mivel a nap nem lehet tökéletes (verőfényes napsütés volt, és meleg), így mikor már majdnem elértük a Vondelparkot, hogy majd ott megebédelünk, defektet kaptam... Az egyik rémálmom következett be - menetközbeni defekt-, de nem lett semmi baj. És Balázs hamar beadta a szerelő bácsinkhoz, és már este hazafelé a munkából megint tekerhettem. :)


Az előadás programot végülis csak a Balázs blogjában találtam meg. Azóta lehet leszedték a hivatalos helyekről, és ő még frissen megírta a bejegyzést róla. :P


- 1. Vonósnégyes (1909.)
- Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre
- Vonósnégyes (ennél többet eddig nem sikerült kiderítenem, de amint megtudom pontosítom)