Egy újabb bolondéria?!

Már szinte minden megvan, márcsak mesteremre várok, aki az első lépéseket megmutatja. Mi lesz belőle? Nem tudom, majd kiderül. :D Mindenesetre ha bármi szép, mutatós születik, azonnal posztolom. Ezt ígérem.

Palacsinta

Közös vasárnapi palacsintázás Pockomnál

A hétvége egy kis részét Haarlemben töltöm, Bandimmal, és a Művésznővel. Drágám még palacsintát sütött nekünk, hölgyeknek. :)

Egy kis érdekesség hozzá:

Tegnap, vagyis ma hajnalban idefelé az éjszakai buszon roppant okos, és szellemes beszélgetésnek voltam fültanúja. Egy kissé álmos úriember kérte meg a túl hangosan csacsogó hölgyeket, hogy kicsit halkabban beszélgessenek már, hisz alvás idő van, és ő aludni szeretne. Szót, szót váltott, és végül az egész busz a köztük kialakult beszélgetést hallgatta a modern nő kötelességeiről. Az úriember szerint a nőnek a helye otthon, a gyerek és a tűzhely mellett. Ezen kijelentését bátor módon 8 egyetemista lány közvetlen közelében tette, amit a hölgyek nem is hagyhattak szó nélkül. Nekük ugyan nincs ilyen kötelességük, ők nem akarnak 6-8 gyereket szülni az úriembernek, és nem akarják a gyereküket általuk készített krumplipürével etetni. í

Szította, és szította kedélyeket, és meg kellett állapítanom, hogy a holland leányok vagy túúúl fáradtak voltak, vagy nagyon is szőkék, de nem vették észre, éket bizony ugratják, de nagyon. A Krumpli evőkre való rávezetős kérdésnél mindkét fél elvérzett. A hölgyek nem is értették a krumpliról való asszociációt, az úriember meg a festőt tévesztette el. De azt tudták legalább, hogy Rembrandt festő volt. :D

Az éjszakai buszon mindig hall valami érdekfeszítőt az ember. :D

És nem csak a nők tudnak főzni! Ezúton is üzenem az úriembernek. :D

Mindennapjaim

Élet a mekiben és azon túl

Már párszor említettem, hogy valahogy minden nap történik valami. Ma épp az éttermünk a bejárat fölötti légkondicionálója gyulladt ki. Inkább kiégett. Lángokat nem láttunk, először csak a bűzre lettünk figyelmesek, majd a füstre.
Vicces, mert az utcában lévő villamossín-karbantartási munkák miatt nem volt egyértelmű a szag eredete sem. Így csak az ajtó fölött kiömlő füstnél hívták a tűzoltókat.

Hál'istennek csak az a készülék égett ki, mással nem volt gond. Egy fél órácska múlva már vissza is mehettünk takarítani, majd mindent rendbetenni az újra-nyitáshoz.

Ez csak egy volt a sok hasonló eset közül. Az elmúlt körülbelül 2 hónapban, volt részem már bombariadóban, és tűzriadóban is. Egyszer a szemben levő Starbucksot fenyegették meg bombával, utána a másik szemben lévő Wok To Walk-ban volt két, egymás utána nap tűz. Ez utóbbi hely teljesen kiégett.

Szóval unatkozni nem unatkozunk, minden napra jut valami. A belvárosi eseményekről nem is beszélve. :)

Amúgy ennyire nem veszélyes a dolog. A nagyon sűrűn lakott helyeken, főleg ahol az egy négyzetméterre
jutó éttermek száma magas, és az épületek eredeti faszerkezete még megvan, ott mondjuk kicsit nagyobb az esély kisebb tüzekre. És mivel Amszterdam, főváros, és ez a belváros ráadásul, így minden más is itt csattan. Ennyi és nem több. :)

Amszterdam legöregebb cafe-ja

Café Karpershoek

Azt állítja magáról a hely, hogy 1606 óta létezik. Akkoriban fogadóként kezdte az életet, az Ij kikötőjében. Azóta az kikötő eltűnt, de ő még mindig áll, és működik.

Mostanában egy igazi, autentikus amszterdami kocsma, amit mind a turisták, mind a törzsközönség is rendszeresen látogat.
A falakat még a régi bölcsességek, fafaragványok és összegyűjtött képek tarkítják. Egy érdekes részlet a fapadlón lévő vékony réteg homok. Réges-régen amikor még rágták a dohányt, a földre köpködtek. Ezt a homok miatt könnyű volt takarítani. Már nem köpköd senki, de a homok megmaradt.

A kocsma, egy igazi beszélgetős kocsma. Nincs se halk, se hangos zene. Ha meg csak érdekes sztorira vagyunk kiváncsiak, a pultos bácsi 20 éve ott dolgozik, csak őt kérdezzük, szívesen mesél nekünk.

Még egy érdekesség a helyről: mivel egy sarok ház, két utcára is nyílik. Az egyik a Prins Hendrikkade, a másik a Maartelaarsgracht. Az utóbbi azokról a bűnözőkről kapta a nevét akiket valaha ott akasztottak fel.

Szóval ha megszomjaztunk, ennénk pár falatot, és még Amszterdam történelme is érdekel, érdemes betérni. :D Legalább egyszer körülnézni. :)