Még biztosan 3 év az országban
Most, pár perce írt B., megkapta a Veni-t, amire pályázott! Ez további 3 évet jelent ebben az országban, Hollandiában!
2010. október 27., szerda
2010. október 24., vasárnap
Az új lakás
Hát elérkezett a várva várt nap
Mostanság sok minden összejött. Most, pontosabban ma késő délután költöztünk az új helyre egy ismerősünk segítségével. Ráadásul nekem új munkahelyem van ~1,5 hete. A lakásról mindenképp csinálok minél előbb fotókat, persze csak akkor ha a dobozmennyiség kicsit csökken, így csomagokkal telepakolva sokat veszít a bájából. :D
A munkahelynél is remélhetőleg lassan beáll valamiféle rend, az újdonság, a megszokás időszaka lassacskán lejár, és több időm, energiám lesz írogatni, képeket csinálni, feltenni.
A jobb oldalt beharangozott eseményen: Amsterdam Dance Event-en az új munkarend miatt nem tudtunk részt venni.
Mostanság sok minden összejött. Most, pontosabban ma késő délután költöztünk az új helyre egy ismerősünk segítségével. Ráadásul nekem új munkahelyem van ~1,5 hete. A lakásról mindenképp csinálok minél előbb fotókat, persze csak akkor ha a dobozmennyiség kicsit csökken, így csomagokkal telepakolva sokat veszít a bájából. :D
A munkahelynél is remélhetőleg lassan beáll valamiféle rend, az újdonság, a megszokás időszaka lassacskán lejár, és több időm, energiám lesz írogatni, képeket csinálni, feltenni.
A jobb oldalt beharangozott eseményen: Amsterdam Dance Event-en az új munkarend miatt nem tudtunk részt venni.
2010. október 17., vasárnap
Rembrandtplein richt lens op klimaatverandering
Nyomaink a világban
A Rembrandtpleinen kiállított képek is a tetteink következményeinek tanui. A sok keserűség, nyomorúság láttán, a poszter méretű fotók egyben sokkolnak, és elszomorítanak. A borzalmas, hogy ezeket mi, nyugati emberek tettük, vagy miattunk tették mások. A világ miattunk alakul szépen lassan át. Betontömegek emelkednek mindenhol, szemét borítja tengereinket, óceánjainkat, savas eső pusztítja erdeinket, gyárak, autók millió szennyezik levengőnket, a mi bolygónkat, ahol élünk.
Lassan eltűnik minden ami szép. Maradnak a gyárépületek, toronyházak, mesterségesen kialakított szigetek, parkok.
A Rembrandtpleinen kiállított képek is a tetteink következményeinek tanui. A sok keserűség, nyomorúság láttán, a poszter méretű fotók egyben sokkolnak, és elszomorítanak. A borzalmas, hogy ezeket mi, nyugati emberek tettük, vagy miattunk tették mások. A világ miattunk alakul szépen lassan át. Betontömegek emelkednek mindenhol, szemét borítja tengereinket, óceánjainkat, savas eső pusztítja erdeinket, gyárak, autók millió szennyezik levengőnket, a mi bolygónkat, ahol élünk.
Lassan eltűnik minden ami szép. Maradnak a gyárépületek, toronyházak, mesterségesen kialakított szigetek, parkok.
2010. október 13., szerda
I am not a turist
EXPO az újonnan érkezetteknek
Vasárnap rendezték meg Amszterdam belvárosában az I am not a turist című expo-t. A rendezvény főleg a nemrég érkezett diplomás munkakeresőknek szólt, igaz sok más hasznos információval is szolgált azért.
Volt ingyenes tombolasorsolás, több standnál lehetett tippelni egy tálban, üvegben lévő dolgok mennyiségére (alma, labda, gumicukor), és lehetett nyerni iPad4-t. Persze ezeken kívül sok-sok biztosító, bank, nemzetközi iskola, cég képviseltette, reklámozta magát. Óránként több előadás volt, többek között az beiskoláztatásról, a munkakeresésről, az egészségügyi rendszerről, a rendszerről általánosságban.
Egy-két okos dologgal mi is okosabbak lettünk, ezeken kívül találtunk egy szimpatikus tánciskolát, megkostóltuk a Bols legújabb jodhurtos likörjét, (nagyon-nagyon finom!!! joghurtos, vaniliás). Balázs az egyik standról csak úgy elhozott 5 labdát, amivel persze játszott is először bent, majd kifelémenet is, csak hogy teljes legyen a kép.:D Kaptunk stroopwafeleket, és az egyik helyről adtak nekem egy fa tulipánt. :D És ha jól emlékszem egy 2 hónapos ingyenes újságelőfizetést is kaptunk, ha interneten regisztrálunk rá. Majd csak az új helyen!! :D
No, meg mondanom sem kell, hogy minden helyen a kezünkbe nyomtak egy-egy brossurát. Így mire kiértünk már húzta a papírszatyor (amit még a bejáratnál kaptunk) a karunkat. Ilyenkor csak azt sajnálom, hogy ezek nagyrésze megy a kukába, és még nem is papírszemét!!!
Itthon mikor átnéztem az újságokat, szórólapokat, az egyik kis füzetben találtam egy találó mondatot:
"My husband and I moved to Amsterdam with high expectations about living in a vibrant, international, liberal and tolerant place. So far I haven't been disappointed."
Vasárnap rendezték meg Amszterdam belvárosában az I am not a turist című expo-t. A rendezvény főleg a nemrég érkezett diplomás munkakeresőknek szólt, igaz sok más hasznos információval is szolgált azért.
Volt ingyenes tombolasorsolás, több standnál lehetett tippelni egy tálban, üvegben lévő dolgok mennyiségére (alma, labda, gumicukor), és lehetett nyerni iPad4-t. Persze ezeken kívül sok-sok biztosító, bank, nemzetközi iskola, cég képviseltette, reklámozta magát. Óránként több előadás volt, többek között az beiskoláztatásról, a munkakeresésről, az egészségügyi rendszerről, a rendszerről általánosságban.
Egy-két okos dologgal mi is okosabbak lettünk, ezeken kívül találtunk egy szimpatikus tánciskolát, megkostóltuk a Bols legújabb jodhurtos likörjét, (nagyon-nagyon finom!!! joghurtos, vaniliás). Balázs az egyik standról csak úgy elhozott 5 labdát, amivel persze játszott is először bent, majd kifelémenet is, csak hogy teljes legyen a kép.:D Kaptunk stroopwafeleket, és az egyik helyről adtak nekem egy fa tulipánt. :D És ha jól emlékszem egy 2 hónapos ingyenes újságelőfizetést is kaptunk, ha interneten regisztrálunk rá. Majd csak az új helyen!! :D
No, meg mondanom sem kell, hogy minden helyen a kezünkbe nyomtak egy-egy brossurát. Így mire kiértünk már húzta a papírszatyor (amit még a bejáratnál kaptunk) a karunkat. Ilyenkor csak azt sajnálom, hogy ezek nagyrésze megy a kukába, és még nem is papírszemét!!!
Itthon mikor átnéztem az újságokat, szórólapokat, az egyik kis füzetben találtam egy találó mondatot:
"My husband and I moved to Amsterdam with high expectations about living in a vibrant, international, liberal and tolerant place. So far I haven't been disappointed."
2010. október 11., hétfő
Leiden
Egy kis városnézés Leidenben
B.-nek pénteken fizikus-dolga akadt Leidenben, az egyetemen. Mivel épp ráértem, veletartottam. Na jó, csak Leidenbe tartottam vele, az előadásokra, amire kíváncsi volt, oda azért nem követtem. Nem halandó ember fülének való dolgokról volt szó...:P
Nos, tehát egyedül Leidenben. Amszterdamból az út kb. 30 percig tartott. Ezt szeretem Hollandiában: minden olyan közel van, ráadásul a vonatok is sűrűn járnak. :D
Már az állomáson búcsút vettünk egymástól röpke pár óra erejéig. Épp időben érkeztünk a múzeumok nyitásához. A turist office után, már várostérképpel a zsebemben nekiindultam. Alig léptem kettőt, hármat mire belebotlottam az első olyan múzeumba, amit korábban kinéztem: Museum Volkunde. A világ különböző pontjain élő etnikumait mutatja be komoly aprólékossággal. 10.14-re értem a múzeum bejáratához. Kicsikét aggódtam is a nyitva tartás miatt. Tudtam, hogy 10-től nyit elvileg. A hollandok precízek, pontosak, az élet számos területén, de sajnos a boltok, üzletek, bankok nyitása, zárása nem a legpontosabb. Sokszor 10-15 perccel később hozzák csak fel a rolót, és már zárás előtt ugyanennyivel le is húzzák.
De az ajtó nem volt zárva. Igaz, egy diákcsoportton kívül én voltam az egyetlen látogató, de ez az ami nem zavar egy múzeum esetében. :D Szóval kalandra fel!!
Az első terem után éreztem, hogy ez egy egész-napos, vagy inkább több-napos kiállítás igazából. Röpke 1-2 órába belefér csupán körbejárni, de megemészteni, esetleg meg is jegyezni belőle néhány érdekeset az már sokkal sokkal több időt igényel.
Rengeteg információt tudat a látogatóval a kiállítás : szinte minden népcsoportot egyesével felboncol. Ezzel csak az a pár óra a baj, amit a látogatók legnagyobb része rászán. Azért néhány érdekességre még emlékszem: az eszkimók a csizmájukat halbőrből készítik, a szárit társadalmi, helyi hovatartozás alapján sokféle módon (5 vagy 6) kötik meg, a kínai ember gondolkodását nagyrészt a Tao- , Confucius tanai, ill. a Buddhizmus alapelvei határozzák meg.
Kína után örültem, hogy a következő a szabad levegő!! Ahogy sétáltam a városban eszembe jutott egy szó: mooi (angolul: nice). A városkára ez az ami igazán jellemző. Helyes, aranyos. Kisvárosias, de csak amíg pont nem zavaró. Van egy hosszú sétáló-, bevásárló utca, mindenféle bolttal, amik vasárnap is nyitva vannak.
Egyetemváros, kevés turistával, sok diákkal. A csatornával körbevett 16.-, 17.századi belvárosa, maga a régi város egyenesen tündéri.
A délután folyamán a belváros egy részét többször körbefutottam. Igazából csak keringtem mint egy veszett kutya. Semmi se volt abban az irányban, mint először hittem.
Végül egyik bolyongásomkor pont a pályaudvarnál kötöttem ki, ahol a malom-múzeum is van. Tehát bementem. Itt is egyedüli nézelődő voltam. Láttam malom-lakórészt az alsó szinten, feljebb különböző malom-maketteket, egy kisfilmet a Hollandiában lévő malmokról, fentebb malom-eszközök, tárgyak voltak kiállítva. És mindeközben a malmot épp szívárvány színű zászlóba öltöztette 3 fiatal.
Sétálgattam egészen 16.20-ig. Ekkor nagyon elfáradtam, és B.-nak is lassan végeznie kellett volna. Volna, ha nem fizikusból lennének az előadók is. 16.55 körül végre kitódult a tömeg, én addig a kapunál egy padon sudokuztam.
Mivel B. kíváncsi volt a Hortus Botanicus-ra, botanikus kertre, így arrafelé vettük az irányt.
Növények, virágok nekem mind oly egyformák. Sétálni közöttük kellemes, de vizsgálgatni, elolvasni a táblán leírtakat....az már kevésbe nekem való. B. a fotógéppel játszott, így én mindent kétszer körbesétáltam unalmamban. Kedvenc növénye a légyevő tölcsér lett (a nevét nem tudom, önkényesen ragasztottam rá ezt a nevet). Mire végigértünk az üvegházakon addigra már közel volt a zárás. Kifelé-menet el is tévedtünk a kertben. Végül csak megtaláltuk az útvonaljelző-narancssárga tappancsokat. Persze ezekről tértünk le, mert okosabbnak hittük magunkat náluk. Tévedtünk. :D
Melegedésképpen még beültünk krumplizni, majd hazazötyögtünk a vonattal.
És mivel még nyáron kiváltottuk a Museumkaart-ot, így minden múzeumba ingyenes volt a belépő! :D
B.-nek pénteken fizikus-dolga akadt Leidenben, az egyetemen. Mivel épp ráértem, veletartottam. Na jó, csak Leidenbe tartottam vele, az előadásokra, amire kíváncsi volt, oda azért nem követtem. Nem halandó ember fülének való dolgokról volt szó...:P
Nos, tehát egyedül Leidenben. Amszterdamból az út kb. 30 percig tartott. Ezt szeretem Hollandiában: minden olyan közel van, ráadásul a vonatok is sűrűn járnak. :D
Már az állomáson búcsút vettünk egymástól röpke pár óra erejéig. Épp időben érkeztünk a múzeumok nyitásához. A turist office után, már várostérképpel a zsebemben nekiindultam. Alig léptem kettőt, hármat mire belebotlottam az első olyan múzeumba, amit korábban kinéztem: Museum Volkunde. A világ különböző pontjain élő etnikumait mutatja be komoly aprólékossággal. 10.14-re értem a múzeum bejáratához. Kicsikét aggódtam is a nyitva tartás miatt. Tudtam, hogy 10-től nyit elvileg. A hollandok precízek, pontosak, az élet számos területén, de sajnos a boltok, üzletek, bankok nyitása, zárása nem a legpontosabb. Sokszor 10-15 perccel később hozzák csak fel a rolót, és már zárás előtt ugyanennyivel le is húzzák.
De az ajtó nem volt zárva. Igaz, egy diákcsoportton kívül én voltam az egyetlen látogató, de ez az ami nem zavar egy múzeum esetében. :D Szóval kalandra fel!!
Az első terem után éreztem, hogy ez egy egész-napos, vagy inkább több-napos kiállítás igazából. Röpke 1-2 órába belefér csupán körbejárni, de megemészteni, esetleg meg is jegyezni belőle néhány érdekeset az már sokkal sokkal több időt igényel.
Rengeteg információt tudat a látogatóval a kiállítás : szinte minden népcsoportot egyesével felboncol. Ezzel csak az a pár óra a baj, amit a látogatók legnagyobb része rászán. Azért néhány érdekességre még emlékszem: az eszkimók a csizmájukat halbőrből készítik, a szárit társadalmi, helyi hovatartozás alapján sokféle módon (5 vagy 6) kötik meg, a kínai ember gondolkodását nagyrészt a Tao- , Confucius tanai, ill. a Buddhizmus alapelvei határozzák meg.
Kína után örültem, hogy a következő a szabad levegő!! Ahogy sétáltam a városban eszembe jutott egy szó: mooi (angolul: nice). A városkára ez az ami igazán jellemző. Helyes, aranyos. Kisvárosias, de csak amíg pont nem zavaró. Van egy hosszú sétáló-, bevásárló utca, mindenféle bolttal, amik vasárnap is nyitva vannak.
Egyetemváros, kevés turistával, sok diákkal. A csatornával körbevett 16.-, 17.századi belvárosa, maga a régi város egyenesen tündéri.
A délután folyamán a belváros egy részét többször körbefutottam. Igazából csak keringtem mint egy veszett kutya. Semmi se volt abban az irányban, mint először hittem.
Végül egyik bolyongásomkor pont a pályaudvarnál kötöttem ki, ahol a malom-múzeum is van. Tehát bementem. Itt is egyedüli nézelődő voltam. Láttam malom-lakórészt az alsó szinten, feljebb különböző malom-maketteket, egy kisfilmet a Hollandiában lévő malmokról, fentebb malom-eszközök, tárgyak voltak kiállítva. És mindeközben a malmot épp szívárvány színű zászlóba öltöztette 3 fiatal.
Sétálgattam egészen 16.20-ig. Ekkor nagyon elfáradtam, és B.-nak is lassan végeznie kellett volna. Volna, ha nem fizikusból lennének az előadók is. 16.55 körül végre kitódult a tömeg, én addig a kapunál egy padon sudokuztam.
Mivel B. kíváncsi volt a Hortus Botanicus-ra, botanikus kertre, így arrafelé vettük az irányt.
Növények, virágok nekem mind oly egyformák. Sétálni közöttük kellemes, de vizsgálgatni, elolvasni a táblán leírtakat....az már kevésbe nekem való. B. a fotógéppel játszott, így én mindent kétszer körbesétáltam unalmamban. Kedvenc növénye a légyevő tölcsér lett (a nevét nem tudom, önkényesen ragasztottam rá ezt a nevet). Mire végigértünk az üvegházakon addigra már közel volt a zárás. Kifelé-menet el is tévedtünk a kertben. Végül csak megtaláltuk az útvonaljelző-narancssárga tappancsokat. Persze ezekről tértünk le, mert okosabbnak hittük magunkat náluk. Tévedtünk. :D
Melegedésképpen még beültünk krumplizni, majd hazazötyögtünk a vonattal.
És mivel még nyáron kiváltottuk a Museumkaart-ot, így minden múzeumba ingyenes volt a belépő! :D
2010. október 7., csütörtök
Buli, FOAM, VOC-Schip
Hétvégi kalandok - folytatás
Pénteken megint belevetettük magunkat az éjszakai élet sűrűjébe. Ezúttal két ismerősünk társaságában kerestünk alkalmas partihelyet a szemerkélő, ruhaáztató időben.
B. megint, mint minden hasonló estén első állomásként a "girlsbar"-t említette. Persze ez, mint minden ilyen pénteki, szombati esős estén: telis tele emberekkel. Utunk nem vitt messzire, a Rembrandtpleinen elég sok szórakozóhelyet találni. Csak látunk nekünk tetszőt is. A tér másik oldalán még megpróbálkozunk egy-két hellyel, végül a választásunk egy olyan mellé esik ahol már jártunk. Épp van hely, asztalok, padok, jó zene, és ha fiúk meccset akarnának nézni, akkor itt azt is megtehetik. Itt egészen a nagy áramszünetig maradunk. Ekkor már egyik kedves társunknak már mennie kellett. Így hárman várjuk ki mi lesz a szünet végén, egyáltalán mikor lesz vége. A tömeg folydogál kifelé az ajtón, mi még várunk. Hátha. Hátha mire kiürül a terem, visszajön a zene, a fény. Nincs szerencsénk.
Miután erőnket visszanyertük egy kis sajtosburger-krumpli után, megismételjük a téren a korábban már megtett karikát. Ezúttal bejutunk a "girlsbar"-ba, ahol most szinte több hímnemű egyed, mint a női. Sőt a buli sem igazán jó buli. Nem is igazán buli. Valahogy senki nem akaródzik táncolni, mindenki csak beszélget. De azt legalább jóízűen. Talán maradtunk volna, és haza is mentünk volna, ha útitársunk nem azért lenne velünk, mert nemrég érkezett Londonból, és akinél lakik, az dolgozik. Egészen 5 óráig. És mivel az éjszaka hosszú, és nem akarunk elaludni, így távozunk.
Végül egy barlangban maradunk reggelig. A zene végig jó. Egy-két idegesítő ficsúrt leszámítva kimondottan jó a buli. Ők is csak időnként felejtenek el pár lépést visszatáncolni. Ilyenkor tudtukra adtuk, hogy mi is egy kicsi helyen táncolunk,és táncoltunk is,még mielőtt ők érkeztek volna és pont abban a körben amibe belemásztak. De hál'istennek, értenek a szóból.
Miután elkísértük a munkahelyhez a leányzót, ázva, fázva, fáradtan hazabattyogtunk.
Másnap délután egy rövidke városnézést tartottunk a londoni ismerősünkkek. Megmutattuk neki az Albert Cuyp Market-t, a virágpiacot, majd ellátogattunk a FOAM-ba is. A fotómúzeumba most épp 3 kiállítás volt, és kevés pad. Alig bírták a lábaink. Az enyémek állandóan kerestek egy padot, amire rárogyhatnak. Nem sokat találtak. Épp sikerült végigvonszolni magunkat, mire jöttek szólni, zárnának. Ne tessék félreérteni, a kiállítások érdekesek voltak! Csak mi voltunk hozzájuk fáradtak!
Voltak orosz tájképek, szoció-fotók mindenhonnan (Szomália, Szerbia..), és egy híres holland fotós sorozatait nézhettük végig.
Vasárnap gyönyörű napsütés révén mindenképp ki akartunk menni. Sajnos az indulás időpont kicsit kicsúszott a vártnál. Sebaj, sz előző napokat azért ugye ki is kell valamikor pihenni.
Csak séta volt a cél. B. valamiért a Nemo felé vette az irányt, hogy fel lehet menni a tetejére, akkor ott napozzunk. Végül a a tudományos múzeum (Nemo) előtt állomásozó hajón nyílt nap volt. Ingyen bemehettünk. Éltünk is a lehetőséggel. Kiderült, hogy az itt kiállított hajó valójában a hajózási múzeumhoz tartozik, de azt felújítják. A hajó egy 350 éves Kelet-Kínai hajó reprodukciója, az Amsterdam.
Később felmásztunk a Nemo tetejére, és kicsi süttettük a hasunkat. :D
Végül pár kép a vasárnapi napunkról:
Pénteken megint belevetettük magunkat az éjszakai élet sűrűjébe. Ezúttal két ismerősünk társaságában kerestünk alkalmas partihelyet a szemerkélő, ruhaáztató időben.
B. megint, mint minden hasonló estén első állomásként a "girlsbar"-t említette. Persze ez, mint minden ilyen pénteki, szombati esős estén: telis tele emberekkel. Utunk nem vitt messzire, a Rembrandtpleinen elég sok szórakozóhelyet találni. Csak látunk nekünk tetszőt is. A tér másik oldalán még megpróbálkozunk egy-két hellyel, végül a választásunk egy olyan mellé esik ahol már jártunk. Épp van hely, asztalok, padok, jó zene, és ha fiúk meccset akarnának nézni, akkor itt azt is megtehetik. Itt egészen a nagy áramszünetig maradunk. Ekkor már egyik kedves társunknak már mennie kellett. Így hárman várjuk ki mi lesz a szünet végén, egyáltalán mikor lesz vége. A tömeg folydogál kifelé az ajtón, mi még várunk. Hátha. Hátha mire kiürül a terem, visszajön a zene, a fény. Nincs szerencsénk.
Miután erőnket visszanyertük egy kis sajtosburger-krumpli után, megismételjük a téren a korábban már megtett karikát. Ezúttal bejutunk a "girlsbar"-ba, ahol most szinte több hímnemű egyed, mint a női. Sőt a buli sem igazán jó buli. Nem is igazán buli. Valahogy senki nem akaródzik táncolni, mindenki csak beszélget. De azt legalább jóízűen. Talán maradtunk volna, és haza is mentünk volna, ha útitársunk nem azért lenne velünk, mert nemrég érkezett Londonból, és akinél lakik, az dolgozik. Egészen 5 óráig. És mivel az éjszaka hosszú, és nem akarunk elaludni, így távozunk.
Végül egy barlangban maradunk reggelig. A zene végig jó. Egy-két idegesítő ficsúrt leszámítva kimondottan jó a buli. Ők is csak időnként felejtenek el pár lépést visszatáncolni. Ilyenkor tudtukra adtuk, hogy mi is egy kicsi helyen táncolunk,és táncoltunk is,még mielőtt ők érkeztek volna és pont abban a körben amibe belemásztak. De hál'istennek, értenek a szóból.
Miután elkísértük a munkahelyhez a leányzót, ázva, fázva, fáradtan hazabattyogtunk.
Másnap délután egy rövidke városnézést tartottunk a londoni ismerősünkkek. Megmutattuk neki az Albert Cuyp Market-t, a virágpiacot, majd ellátogattunk a FOAM-ba is. A fotómúzeumba most épp 3 kiállítás volt, és kevés pad. Alig bírták a lábaink. Az enyémek állandóan kerestek egy padot, amire rárogyhatnak. Nem sokat találtak. Épp sikerült végigvonszolni magunkat, mire jöttek szólni, zárnának. Ne tessék félreérteni, a kiállítások érdekesek voltak! Csak mi voltunk hozzájuk fáradtak!
Voltak orosz tájképek, szoció-fotók mindenhonnan (Szomália, Szerbia..), és egy híres holland fotós sorozatait nézhettük végig.
Vasárnap gyönyörű napsütés révén mindenképp ki akartunk menni. Sajnos az indulás időpont kicsit kicsúszott a vártnál. Sebaj, sz előző napokat azért ugye ki is kell valamikor pihenni.
Csak séta volt a cél. B. valamiért a Nemo felé vette az irányt, hogy fel lehet menni a tetejére, akkor ott napozzunk. Végül a a tudományos múzeum (Nemo) előtt állomásozó hajón nyílt nap volt. Ingyen bemehettünk. Éltünk is a lehetőséggel. Kiderült, hogy az itt kiállított hajó valójában a hajózási múzeumhoz tartozik, de azt felújítják. A hajó egy 350 éves Kelet-Kínai hajó reprodukciója, az Amsterdam.
Később felmásztunk a Nemo tetejére, és kicsi süttettük a hasunkat. :D
Végül pár kép a vasárnapi napunkról:
2010. október 5., kedd
Éjszakai élet
The Alternative Club - Korsakoff Amsterdam
A terv már hetek óta kész volt. B. kinézte a helyet, és végre akadt alkalmas időpont is. Így is kerültünk csütörtök éjjel a Korsakoff nevű alternatív klubba, egészen pontosan egy trance (goa) buliba.
Aránylag hamar beindult a parti is, de ez gondolom a kései kapunyitásnak tudható be főleg (11-től 4-ig van nyitva a hely). A táncterem nem volt nagy,de hangulatos és kb hajnali 2-ig elég volt a hely, a levegő, ekkor kezdett beáramlani egy nagyobb tömeg,akikkel együtt már túl sokan voltunk, mi ekkor távoztunk elég fáradtan. :D Bátran kijelenthetem, hogy aki valamennyire is szereti ezt a fajta muzsikát, akkor erre lehet a legnagyobbat bulizni!! Nem kell szégyellősködni, nem érdekel senkit se a ruhád, se ahogy táncolsz. Úgy ugrálhatsz a zenére, ahogy jól esik.
Érdekes volt, hogy tényleg mindenféle embert láttunk. Egy srác mackóalsóban, meg műanyag papucsban, fehérzokniban jelent meg. A Dj pult előtt 2-3 idősebb (erősen őszülő, kopaszodó min. 50 feletti) férfi szürcsölgette a sörét órákig. Még tipp-topp turista lánykákat is láttunk. :D
Talán csak egy rossz szavunk van csak a helyre: a tánctér felett van dohányzó helység, aminek rendszeresen nyitva felejtették az ajtaját. De valószínű nem sok antidohányos van a földön, így lehet a tömegből csak minket zavart ez is. Meg amúgy is el vagyunk kényeztetve itt, Hollandiában, mivel minden szórakozó helyről ki vannak tiltva a dohányosok, pontosabban maga a dohányzás.
Ami még jó pont, hogy a klubba nincs fix belépő, önkéntes alapú.
Pár előítéletet cáfolnék így a végén:
1. Drog, alkohol nélkül is lehet erre a zenére bulizni
2. Nem csak drogosok, rastások látogatják az ilyen klubokat
És egy kis érdekesség: Ennek az zenei irányzatnak a képviselői, fő rajongó tábora az egykori hippik leszármazottai. És a Goa nevet egy indiai államról kapta az irányzat.
B. persze ezeket kb. 100-szor elmesélte nekem, míg be nem mentünk táncolni. Nemrég a téma "megszállottja" lett. Ha talál valami neki szimpatikus zenét, akkor beleássa magát, utánaolvas, minden al-műfajt végighallgat, szó szerint kivesézi az adott zenét. Persze mindezeket velem is nagy örömmel megosztja, én pedig örülök, ha pár értelmes mondatot meg tudok belőle jegyezni, és győzöm hallgatni a sok youtube linket, amit küld. :D És mint bizonyára ti is kitaláltátok a legutóbbi őrület tárgya a goa, és annak minden al-irányzata volt.
A teremben volt 2 lényegében azonos fantasy-kép, ami mindkettőnknek tetszett, így B. mobilfotózta, majd megkereste neten: Kamiel Proost.
A terv már hetek óta kész volt. B. kinézte a helyet, és végre akadt alkalmas időpont is. Így is kerültünk csütörtök éjjel a Korsakoff nevű alternatív klubba, egészen pontosan egy trance (goa) buliba.
Aránylag hamar beindult a parti is, de ez gondolom a kései kapunyitásnak tudható be főleg (11-től 4-ig van nyitva a hely). A táncterem nem volt nagy,de hangulatos és kb hajnali 2-ig elég volt a hely, a levegő, ekkor kezdett beáramlani egy nagyobb tömeg,akikkel együtt már túl sokan voltunk, mi ekkor távoztunk elég fáradtan. :D Bátran kijelenthetem, hogy aki valamennyire is szereti ezt a fajta muzsikát, akkor erre lehet a legnagyobbat bulizni!! Nem kell szégyellősködni, nem érdekel senkit se a ruhád, se ahogy táncolsz. Úgy ugrálhatsz a zenére, ahogy jól esik.
Érdekes volt, hogy tényleg mindenféle embert láttunk. Egy srác mackóalsóban, meg műanyag papucsban, fehérzokniban jelent meg. A Dj pult előtt 2-3 idősebb (erősen őszülő, kopaszodó min. 50 feletti) férfi szürcsölgette a sörét órákig. Még tipp-topp turista lánykákat is láttunk. :D
Talán csak egy rossz szavunk van csak a helyre: a tánctér felett van dohányzó helység, aminek rendszeresen nyitva felejtették az ajtaját. De valószínű nem sok antidohányos van a földön, így lehet a tömegből csak minket zavart ez is. Meg amúgy is el vagyunk kényeztetve itt, Hollandiában, mivel minden szórakozó helyről ki vannak tiltva a dohányosok, pontosabban maga a dohányzás.
Ami még jó pont, hogy a klubba nincs fix belépő, önkéntes alapú.
Pár előítéletet cáfolnék így a végén:
1. Drog, alkohol nélkül is lehet erre a zenére bulizni
2. Nem csak drogosok, rastások látogatják az ilyen klubokat
És egy kis érdekesség: Ennek az zenei irányzatnak a képviselői, fő rajongó tábora az egykori hippik leszármazottai. És a Goa nevet egy indiai államról kapta az irányzat.
B. persze ezeket kb. 100-szor elmesélte nekem, míg be nem mentünk táncolni. Nemrég a téma "megszállottja" lett. Ha talál valami neki szimpatikus zenét, akkor beleássa magát, utánaolvas, minden al-műfajt végighallgat, szó szerint kivesézi az adott zenét. Persze mindezeket velem is nagy örömmel megosztja, én pedig örülök, ha pár értelmes mondatot meg tudok belőle jegyezni, és győzöm hallgatni a sok youtube linket, amit küld. :D És mint bizonyára ti is kitaláltátok a legutóbbi őrület tárgya a goa, és annak minden al-irányzata volt.
A teremben volt 2 lényegében azonos fantasy-kép, ami mindkettőnknek tetszett, így B. mobilfotózta, majd megkereste neten: Kamiel Proost.
2010. október 4., hétfő
Hofjes in Amsterdam
Térkép, leírás, miegymás...
B. elkészült a hofje-térképpel. Mivel nem csak saját használatra csinálta, már is fel is töltötte az egyetemi weboldalára. A szöveg angol-nyelvű, így a lustábbak, és az angolt kevésbé tudó kollégák kedvéért én magyarul írok róla. Az eredeti:
Megjegyzés a műhöz:
1. ez a legelső verzió, szépülni fog majd még
2. tartalmilag csak akkor változik ha valaki üzen nekünk a felfedezett hiányosságokról, hibákról, esetleg mi magunk találunk javítanivalót
3. szépüléshez néhány kép is hozzátartozik majd
4. amennyiben érdemleges tartalmi változáson esik át, itt tudatom veletek
5. mindegyiket végigjártuk, tehát mind a nyitva tartás, mind a helyszín pontos, és friss
6. ez, amit most írok, nem fordítás, de tartalmaz minden olyan információt, amit az angol nyelvű is tartalmaz
Hofjék Amszterdamban
A hofje egy holland szó, szegények lakta házakkal körülvett udvart jelent. Egészen a közép-kortól fogva léteznek.
Idősebb embereknek (főleg nőknek) biztosítottak szállást. Magánemberek adták a tőkét hozzá és a társadalombiztosítás egyik formájaként szolgált. Hollandiában jelenleg is számos hofje van használatban.
A hofjéket általában U-alakban építették, középen egy udvarral, vagy egy kerttel, és a bejáratot egy kapu biztosította. A hofjék alakját valószínűleg a (öregebb) Begijnenhofje-k ihlették - kis házak csoportja, ahol kizárólagosan vallásos nők laktak.
Lassan majdnem egy éve élünk itt, Amszterdamban. Az első néhány hónapban mi is felkerestük Hollandia talán leghíresebb hofjéjét: Begijnhofje-t. Itt található Amszterdam két faháza közül az egyik, Hollandia talán legöregebb faháza, Het Houten Huys (The Wooden House). 1528 körül építették, ami még ma is áll a Begijnhof 34. szám alatt.
B. később talált egy oldalt, ahol közel 50 hofjét sorolnak fel Amszterdamon belül. Kisebb kutakodás után, még talált 1-2 használható oldalt az interneten (linkek alul, szöveg alatt). Már az legelején kiderült, hogy az általunk talált információk sem tartalmazzák a turisták, és érdeklődők szempontjából a legfontosabbakat: pontos, helyes cím, nyitva tartási idő, ill. melyik látogatható egyáltalán.
Ezek után felkerekedtünk, hogy szépen lassan körbejárjuk az összeset közülök. Minden olyan információt felírtunk, ami hibásan volt megadva, vagy amit mi hasznosnak gondoltunk. B. csinált hozzá egy térképet is, mindegyik hofjéval, jelmagyarázattal.
Hofjes in Amsterdam nagyobb méretben
Zöld :minden nap nyitva
Világos kék: vasárnapot kivéve nyitva minden nap
Piros: a közönség elől zárva
Hasznos linkek:
Amsterdamse Hofjes (Amszterdam összes hofjéje egy oldalon, hollandul)
JordaanWeb (Jordaan városrész hofjéiról minden, hollandul)
Geschiedenis Amsterdam (Amszterdam története, hollandul)
Bármiféle észrevétel, kérdés merül fel ezzel kapcsolatban:
strangerinamsterdam@gmail.com
JordaanWeb (Jordaan városrész hofjéiról minden, hollandul)
Geschiedenis Amsterdam (Amszterdam története, hollandul)
Bármiféle észrevétel, kérdés merül fel ezzel kapcsolatban:
strangerinamsterdam@gmail.com
2010. október 3., vasárnap
Amszterdami hírek
Nagyvárosi hangulat
Tegnapelőtt, péntek este Amszterdam belvárosának utcái tüntetőktől voltak hangosak.
Mint lenni szokott ezt is anyukámtól tudtam meg. Amikor Budapesten laktam, akkor is rendszeres volt, hogy hívott telefonon, mert hallotta valahol tüntetés, balhé van, arra ne menjek. Általában vagy az esemény előtt jártam arra, vagy mit sem sejtve épp a környéken voltam. Persze mindig akkora távolságban, hogy szinte soha semmit nem is észleltem ezekből.
Így volt ez péntek este is. Mi bent voltunk a városban, és talán 1-2 utcával sétáltunk beljebb a tüntetés helyszínétől.
Aki nem látta, hallotta a hírekben:
Hollandiában érvényben volt egy olyan határozat, törvény egészen péntekig, hogy ha egy épületben 1 évig nem laknak, akkor azt elfoglalhatják, beköltözhetnek a hajléktalanok, vagy akik akarnak.
A törvény megszűnése miatt tüntettek a lakásfoglalok. Később mi is láttuk az itteni hírekben. Hasonló volt mint otthon: Járdakövekkel dobálták a rendőröket, akik végül könnygázt is bevetettek. Végül feloszlatták, bevitték a kődobálókat.
angol nyelvű hír hozzá
Mi tegnap hazafelé (este 6h körül) egy rendőri, kommandós akció kellős közepébe botlottunk a Damrakon.Valószínű egy autós üldözés sikeres végét láttuk. 2-3 gyanusított feküdt a földön körülöttük, rajtuk rengeteg egyenruhás. A közönség pofátlanul kamerázott, fényképezett mindent. Mi kb 1 percig néztük az eseményeket, majd odébbálltunk.
Tegnapelőtt, péntek este Amszterdam belvárosának utcái tüntetőktől voltak hangosak.
Mint lenni szokott ezt is anyukámtól tudtam meg. Amikor Budapesten laktam, akkor is rendszeres volt, hogy hívott telefonon, mert hallotta valahol tüntetés, balhé van, arra ne menjek. Általában vagy az esemény előtt jártam arra, vagy mit sem sejtve épp a környéken voltam. Persze mindig akkora távolságban, hogy szinte soha semmit nem is észleltem ezekből.
Így volt ez péntek este is. Mi bent voltunk a városban, és talán 1-2 utcával sétáltunk beljebb a tüntetés helyszínétől.
Aki nem látta, hallotta a hírekben:
Hollandiában érvényben volt egy olyan határozat, törvény egészen péntekig, hogy ha egy épületben 1 évig nem laknak, akkor azt elfoglalhatják, beköltözhetnek a hajléktalanok, vagy akik akarnak.
A törvény megszűnése miatt tüntettek a lakásfoglalok. Később mi is láttuk az itteni hírekben. Hasonló volt mint otthon: Járdakövekkel dobálták a rendőröket, akik végül könnygázt is bevetettek. Végül feloszlatták, bevitték a kődobálókat.
angol nyelvű hír hozzá
Mi tegnap hazafelé (este 6h körül) egy rendőri, kommandós akció kellős közepébe botlottunk a Damrakon.Valószínű egy autós üldözés sikeres végét láttuk. 2-3 gyanusított feküdt a földön körülöttük, rajtuk rengeteg egyenruhás. A közönség pofátlanul kamerázott, fényképezett mindent. Mi kb 1 percig néztük az eseményeket, majd odébbálltunk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)