Szingli-lét
Már egy ideje bátran mondhatom, szingli vagyok. Nem csak egyedülálló. Úgyanis a szingli maga választja meg ezt a társadalom által még mindig meg nem értett lét-formát. Édes, drága munkatársaimnál még mindig vissza visszatérő kérdés a családi állapotom hogyléte. Nemleges válaszomat nemértve, rögtön az okokra kiváncsiak. Merthogy senki sem lehet egyedül, csak úgy, pláné ha még nem is keres, nem is vár senkire. Pedig a világ állítólag változott.
Tudom én, hogy nem így akarom leélni hátralévő életemet, de egy kis vakáció mindig jó érzés. A lelkiismeret nélküli könyvfalás, vacsora rendelés, reggeli az ágyban, a blogírás, a barátokkal eltöltött idők amiket mindenféle állapotban lehetne csinálni, de valahogy egyedül egészen mááás. :)
Az új laptopomnak hála ezeket a pillanatokat is meg tudom veletek osztani. :) Tehát éljen soká Bridget Jones és Carrie Bradshow! ;-)
Éjféli különkiadást olvashatták....
2011. december 29., csütörtök
2011. december 27., kedd
I am back
Visszatértem
Vége a hallgatásnak. Elég volt. Talán sok is. Új géppel, lassan új lakhellyel és számtalan új élménnyel gazdagabban újra itt vagyok.
Elöször Réka blogját ajánlanám mindenki figyelmébe, aki még akkor is posztolt amikor én csak lustálkadtam, így sok minden megtalálható nála az elmúlt időkről. A közös karácsonyunkról egyenes elő közvetítés is felkerült.
Tehát jo olvasást!
Vége a hallgatásnak. Elég volt. Talán sok is. Új géppel, lassan új lakhellyel és számtalan új élménnyel gazdagabban újra itt vagyok.
Elöször Réka blogját ajánlanám mindenki figyelmébe, aki még akkor is posztolt amikor én csak lustálkadtam, így sok minden megtalálható nála az elmúlt időkről. A közös karácsonyunkról egyenes elő közvetítés is felkerült.
Tehát jo olvasást!
2011. szeptember 20., kedd
Cipellők
De miért?
Azt hallottuk, hogy a nyári szünet elejét a hátizsákok kilógatásával jelzik. Akkor a cipők a tanítás kezdetét jelenthetik??
Azt hallottuk, hogy a nyári szünet elejét a hátizsákok kilógatásával jelzik. Akkor a cipők a tanítás kezdetét jelenthetik??
2011. szeptember 10., szombat
Hol is kezdjem??!!
Se eleje, se vége, így hát belecsapok a közepébe
Nem is kezdek magyarázkodni miért is nem írtam az elmúlt majdnem kettő hétben. Már én is unom néha ilyenkor magamat, hisz csak pár perc az egész.
És vannak elmaradásaim is.
A múltheti Bartók Marathonról még egyáltalán nem írtam. Elkezdtem, de a vendégek csicsergése mindig megzavarta a gondolataimat, így hagytam későbbre...pl. mostanra. :)
A jegyeket Balázs intézte, az ötlet is az övé volt. Az időpont adott volt, szeptember 3., szombat. Előadás volt aznap a Muzikgebouw-ban. Mivel akkor már 2hete dolgoztam, így könnyű volt eldönteni, hogy az első, 11órási koncert lesz a befutó.
Az első blokkban egy magyarok léptek színpadra, a Keller Quartet. Szünet után pedig a helyi Asko|Schönberg következett, majd zárásként megint a magyar vonósnégyes.
Összességében tetszett. Bár már előtte többet mondták, Bartók nehezen emészthető. Nekem mégis az általunk hallott darabok közül a legutolsó, a legmodernebb tetszett.
Mást nagyon nem akarok, és nem is nagyon tudnék írni az előadásról. Nekem kimondottan tetszett. És örülök, hogy megint magyarokba botlottunk (:).
Mivel a nap nem lehet tökéletes (verőfényes napsütés volt, és meleg), így mikor már majdnem elértük a Vondelparkot, hogy majd ott megebédelünk, defektet kaptam... Az egyik rémálmom következett be - menetközbeni defekt-, de nem lett semmi baj. És Balázs hamar beadta a szerelő bácsinkhoz, és már este hazafelé a munkából megint tekerhettem. :)
Az előadás programot végülis csak a Balázs blogjában találtam meg. Azóta lehet leszedték a hivatalos helyekről, és ő még frissen megírta a bejegyzést róla. :P
- 1. Vonósnégyes (1909.)
- Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre
- Vonósnégyes (ennél többet eddig nem sikerült kiderítenem, de amint megtudom pontosítom)
Nem is kezdek magyarázkodni miért is nem írtam az elmúlt majdnem kettő hétben. Már én is unom néha ilyenkor magamat, hisz csak pár perc az egész.
És vannak elmaradásaim is.
A múltheti Bartók Marathonról még egyáltalán nem írtam. Elkezdtem, de a vendégek csicsergése mindig megzavarta a gondolataimat, így hagytam későbbre...pl. mostanra. :)
A jegyeket Balázs intézte, az ötlet is az övé volt. Az időpont adott volt, szeptember 3., szombat. Előadás volt aznap a Muzikgebouw-ban. Mivel akkor már 2hete dolgoztam, így könnyű volt eldönteni, hogy az első, 11órási koncert lesz a befutó.
Az első blokkban egy magyarok léptek színpadra, a Keller Quartet. Szünet után pedig a helyi Asko|Schönberg következett, majd zárásként megint a magyar vonósnégyes.
Összességében tetszett. Bár már előtte többet mondták, Bartók nehezen emészthető. Nekem mégis az általunk hallott darabok közül a legutolsó, a legmodernebb tetszett.
Mást nagyon nem akarok, és nem is nagyon tudnék írni az előadásról. Nekem kimondottan tetszett. És örülök, hogy megint magyarokba botlottunk (:).
Mivel a nap nem lehet tökéletes (verőfényes napsütés volt, és meleg), így mikor már majdnem elértük a Vondelparkot, hogy majd ott megebédelünk, defektet kaptam... Az egyik rémálmom következett be - menetközbeni defekt-, de nem lett semmi baj. És Balázs hamar beadta a szerelő bácsinkhoz, és már este hazafelé a munkából megint tekerhettem. :)
Az előadás programot végülis csak a Balázs blogjában találtam meg. Azóta lehet leszedték a hivatalos helyekről, és ő még frissen megírta a bejegyzést róla. :P
- 1. Vonósnégyes (1909.)
- Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre
- Vonósnégyes (ennél többet eddig nem sikerült kiderítenem, de amint megtudom pontosítom)
2011. augusztus 29., hétfő
Szédülés
Újabb Hichcock remek
Tegnap este a Vertigo-ra esett a választásunk.
Első ránézésre kicsit másnak tűnik. Hichcocktól szokatlannak. De csak elsőre. Ha másodjára vetem össze a hasonlóságokat az eddig látott darabokkal, rá kell jönnöm, bizony nagyon sok a hasonlóság.
A legfőbb sajátos elemei az izgalom keltés, a min. 180 fokos csavarok a filmben és az emberi természet, mind jelen vannak. Kicsit szentimentálisabb, de merőben nem más. Itt a szerelemre alapozzák a történet kibontakozását. Balázs meg is jegyezte közben Scottira (James Stewart) , hogy tényleg megőrült. Ezen kijelentésén össze is szólalkoztunk. A főszereplő nem megőrült, csak szerelmes, ráadásul akkor még reménytelenül, hisz szívszerelmét halottnak hitte.
Az izgalom keltés, az ötletes, 50-es évekből való effektek is nagyon el/ki vannak találva. A rémálom rész, ill. tériszony illusztrálása nagyon tetszett!
Igaz, ez az eddigi legromantikusabb mozija. Egyetlen, öngyilkosságnak álcázott haláleset van az utolsó előtti képkockáig, utána még egy, vagy talán ugyanannak is lehet venni. :)
Tehát ilyesfajta izgalomban van csak hiány. De ezt ez egyszer elnézzük. :)
Tegnap este a Vertigo-ra esett a választásunk.
Első ránézésre kicsit másnak tűnik. Hichcocktól szokatlannak. De csak elsőre. Ha másodjára vetem össze a hasonlóságokat az eddig látott darabokkal, rá kell jönnöm, bizony nagyon sok a hasonlóság.
A legfőbb sajátos elemei az izgalom keltés, a min. 180 fokos csavarok a filmben és az emberi természet, mind jelen vannak. Kicsit szentimentálisabb, de merőben nem más. Itt a szerelemre alapozzák a történet kibontakozását. Balázs meg is jegyezte közben Scottira (James Stewart) , hogy tényleg megőrült. Ezen kijelentésén össze is szólalkoztunk. A főszereplő nem megőrült, csak szerelmes, ráadásul akkor még reménytelenül, hisz szívszerelmét halottnak hitte.
Az izgalom keltés, az ötletes, 50-es évekből való effektek is nagyon el/ki vannak találva. A rémálom rész, ill. tériszony illusztrálása nagyon tetszett!
Igaz, ez az eddigi legromantikusabb mozija. Egyetlen, öngyilkosságnak álcázott haláleset van az utolsó előtti képkockáig, utána még egy, vagy talán ugyanannak is lehet venni. :)
Tehát ilyesfajta izgalomban van csak hiány. De ezt ez egyszer elnézzük. :)
2011. augusztus 28., vasárnap
Eső, eső és eső
Pár kép a nyárról (?!)
A kérdés ezek után már csak az, hogy mi lesz itt ősszel és télen. Mert később ennél csak rosszabb lesz. És már unjuk, hogy állandóan víz van. Az esős évszak idén 3 hónappal előbb jött, reméljük ennyivel hamarabb tavaszodik majd. :)
A kérdés ezek után már csak az, hogy mi lesz itt ősszel és télen. Mert később ennél csak rosszabb lesz. És már unjuk, hogy állandóan víz van. Az esős évszak idén 3 hónappal előbb jött, reméljük ennyivel hamarabb tavaszodik majd. :)
2011. augusztus 22., hétfő
Ha vasárnap este, akkor Hitchcock
The man who knew too much
Tegnap este egy izgalmas kémtörténetben merültünk el. Az ember, aki túl sokat tudott.
Hichcock először 1934-ben rendezte meg ezt a filmet, majd úgy gondolta nem árt tökéletesíteni, így 1956-ban még egyszer filmre vitte. Mi csak az utóbbit láttuk, amiről később úgy nyilatkozott, hogy ez egy profi munkája, ellentétben a korábbival, ami egy amatőr jó próbálkozása volt.
Ismét fejet hajtunk előtte. Végig izgultuk a mozit. Fantasztikusan kelt izgalmat pusztán a zenével, a történettel, és jó kameraállásokkal. Semmi effektek, semmi látványos akció. A szövegek jól meg vannak írva, együtt nevettünk, sírtunk, gondolkodtunk a szereplőkkel.
A dal meg valahogy sehogy sem akar kimászni a fülemből. :P
Youtube-n megtaláltam a filmet, letölthető formában, akit esetleg érdekel. És a rendező maga pontosan hol is tűnik fel a filmben? Én már tudom! Bevallom, kellett egy kis segítség.
Egy kis kedvcsináló:
Tegnap este egy izgalmas kémtörténetben merültünk el. Az ember, aki túl sokat tudott.
Hichcock először 1934-ben rendezte meg ezt a filmet, majd úgy gondolta nem árt tökéletesíteni, így 1956-ban még egyszer filmre vitte. Mi csak az utóbbit láttuk, amiről később úgy nyilatkozott, hogy ez egy profi munkája, ellentétben a korábbival, ami egy amatőr jó próbálkozása volt.
Ismét fejet hajtunk előtte. Végig izgultuk a mozit. Fantasztikusan kelt izgalmat pusztán a zenével, a történettel, és jó kameraállásokkal. Semmi effektek, semmi látványos akció. A szövegek jól meg vannak írva, együtt nevettünk, sírtunk, gondolkodtunk a szereplőkkel.
A dal meg valahogy sehogy sem akar kimászni a fülemből. :P
Youtube-n megtaláltam a filmet, letölthető formában, akit esetleg érdekel. És a rendező maga pontosan hol is tűnik fel a filmben? Én már tudom! Bevallom, kellett egy kis segítség.
Egy kis kedvcsináló:
Vége a nyárnak
Elszaladt a nyár
Valóban, nagyon elszaladt az idő. Nekem főleg az augusztus. Több héti gyengélkedés után vendégeket fogadtunk, közben meg munkahelyet váltottam, és lám, ez augusztus utolsó hete.
Napokon belül minden folytatódik gőzerővel. Hollandóráinkat is beleértve.
Sokat nyafogtam, hogy nincs szabadságom a nyáron. Na, megkaptam. :) Csak kicsit hirtelen jött, de próbálom kiélvezni az utolsó órákat is.
A fent említett vendégekkel múlt vasárnap a Muiderslot nevű kastélynál jártunk. Ami meglepő, hogy eddig nem is tudtunk a létezéséről. Messziről jött honfitársaink hívták fel a figyelmünket egy kastélyra, amit víz vesz körül és -elmondásuk szerint- Amszterdamban van. Majdnem igazuk volt. Amszterdam mellett áll egy kis faluban ez a 14.századi építmény, egészen pontosan Muiden nevű helyen.
Bűbájos az egész. A körülötte lévő kert, a tornyai, a kapuja, a mini-tó körülötte.
Ami nekünk még érdekes volt, az a berendezése. Gyerekcentrikusság itt is megmutatkozott. Játékok több helyiségben. Volt ahol udvarhölgyeknek, és lovagoknak lehetett beöltözni. Így az apraja nem unatkozott.
És mivel már van új telefonom, vannak fényképek is. :) Az album, a többi képpel itt található.
Valóban, nagyon elszaladt az idő. Nekem főleg az augusztus. Több héti gyengélkedés után vendégeket fogadtunk, közben meg munkahelyet váltottam, és lám, ez augusztus utolsó hete.
Napokon belül minden folytatódik gőzerővel. Hollandóráinkat is beleértve.
Sokat nyafogtam, hogy nincs szabadságom a nyáron. Na, megkaptam. :) Csak kicsit hirtelen jött, de próbálom kiélvezni az utolsó órákat is.
A fent említett vendégekkel múlt vasárnap a Muiderslot nevű kastélynál jártunk. Ami meglepő, hogy eddig nem is tudtunk a létezéséről. Messziről jött honfitársaink hívták fel a figyelmünket egy kastélyra, amit víz vesz körül és -elmondásuk szerint- Amszterdamban van. Majdnem igazuk volt. Amszterdam mellett áll egy kis faluban ez a 14.századi építmény, egészen pontosan Muiden nevű helyen.
Bűbájos az egész. A körülötte lévő kert, a tornyai, a kapuja, a mini-tó körülötte.
Ami nekünk még érdekes volt, az a berendezése. Gyerekcentrikusság itt is megmutatkozott. Játékok több helyiségben. Volt ahol udvarhölgyeknek, és lovagoknak lehetett beöltözni. Így az apraja nem unatkozott.
És mivel már van új telefonom, vannak fényképek is. :) Az album, a többi képpel itt található.
2011. augusztus 11., csütörtök
A modern világ csodái
Én is egy vagyok a sok közül
... Egy okostelefontulajdonos. Mindenkit beszippant egyszer..és rabjává válsz. Kis világunk nagyon ki van találva.
... Egy okostelefontulajdonos. Mindenkit beszippant egyszer..és rabjává válsz. Kis világunk nagyon ki van találva.
2011. augusztus 8., hétfő
Alfred Hitchcock: Rope
Egy esti házimozizás betegen
A felfedezés már korábbi. A régi filmek igenis jobbak, mint a mai tömegáruk legnagyobb része. Ennek szellemében tegnap Hitchcock-filmnézős-estét tartottunk. Balázs kitalálta minden vasárnap estét szenteljünk eme fantasztikus rendező munkáinak. Ám legyen. Rajtam ne múljék.
A tegnapi kiválasztott:
Azoknak egy kis érdekesség, akik már több Hichcock filmet láttak. Köztudott, hogy a rendező minden filmjében feltűnik egy pillanat erejéig.
Ezeknek a felbukkanásoknak a gyűjteménye:
A felfedezés már korábbi. A régi filmek igenis jobbak, mint a mai tömegáruk legnagyobb része. Ennek szellemében tegnap Hitchcock-filmnézős-estét tartottunk. Balázs kitalálta minden vasárnap estét szenteljünk eme fantasztikus rendező munkáinak. Ám legyen. Rajtam ne múljék.
A tegnapi kiválasztott:
Rope!
Azoknak egy kis érdekesség, akik már több Hichcock filmet láttak. Köztudott, hogy a rendező minden filmjében feltűnik egy pillanat erejéig.
Ezeknek a felbukkanásoknak a gyűjteménye:
2011. augusztus 7., vasárnap
Így mondá az Úr:
Kelj fel s járj!
Állítólag rosszról nem szívesen olvas az ember, így nincs nagyon mit írnom.
Beteg vagyok pár napja. Állapotom napról-napra javul, de ki tudja mikor leszek megint régi önmagam...?
Mindenkinek további szép napot!
Állítólag rosszról nem szívesen olvas az ember, így nincs nagyon mit írnom.
Beteg vagyok pár napja. Állapotom napról-napra javul, de ki tudja mikor leszek megint régi önmagam...?
Mindenkinek további szép napot!
2011. július 30., szombat
Valahol
A tökéletes moziélmény
Studio/K-t már korábban is szerettem, de már az első számú kedvencem lett. Moziban ott eddig nem voltam, csak a kávézó részében.
Csütörtöki nagyszerű húzásom után úgy döntöttem, én moziba akarok menni. Ágyba dőltem volna, hála a nagy ötletnek. Előző nap gyümi napot tartottam, és gondoltam tetézni lehetni a tisztító hatást egy egynapos léböjtkúrával. Ez mind szép és jó, csak hogy biciklivel járok, és szobalányként elég sokat rohangálok, emelek. És eddig ilyet sok-sok éve csináltam utoljára.
A szerdai napot túléltem, azonkívül, hogy folyton korgott a hasam, semmi bajom nem volt. Csütörtökön kb 2 órakor vonultam le az öltözőszekrényemhez nasizni valamit. Akkor már sokadjára forgott a berendezés körülöttem, és időnként a lábaimnak nehéz volt megálljt parancsolni. Így a józan észre hallgatva - ami akkor még megmaradt- ettem egy kis kekszet, meg sajtot.
Így tehát, nem a legjobb állapotban indultam filmvetítésre.Fejfájósan sétáltam át egy kora esti előadásra. A mozi üres volt. Bármit be lehetett vinni, enni, inni. Bp-i művészmozikra emlékeztetett a hangulata. Tetszett. A film is. Akkor, ott tökéletes volt.
Studio/K-t már korábban is szerettem, de már az első számú kedvencem lett. Moziban ott eddig nem voltam, csak a kávézó részében.
Csütörtöki nagyszerű húzásom után úgy döntöttem, én moziba akarok menni. Ágyba dőltem volna, hála a nagy ötletnek. Előző nap gyümi napot tartottam, és gondoltam tetézni lehetni a tisztító hatást egy egynapos léböjtkúrával. Ez mind szép és jó, csak hogy biciklivel járok, és szobalányként elég sokat rohangálok, emelek. És eddig ilyet sok-sok éve csináltam utoljára.
A szerdai napot túléltem, azonkívül, hogy folyton korgott a hasam, semmi bajom nem volt. Csütörtökön kb 2 órakor vonultam le az öltözőszekrényemhez nasizni valamit. Akkor már sokadjára forgott a berendezés körülöttem, és időnként a lábaimnak nehéz volt megálljt parancsolni. Így a józan észre hallgatva - ami akkor még megmaradt- ettem egy kis kekszet, meg sajtot.
Így tehát, nem a legjobb állapotban indultam filmvetítésre.Fejfájósan sétáltam át egy kora esti előadásra. A mozi üres volt. Bármit be lehetett vinni, enni, inni. Bp-i művészmozikra emlékeztetett a hangulata. Tetszett. A film is. Akkor, ott tökéletes volt.
2011. július 24., vasárnap
It all ends
Harry Potter and the Deathly Hallows part 2
Lehet velem van a baj. Megint negatívat írok filmről.
A történetet ismertem, nem minden részletet. A könyveket még nem olvastam, de sok mindennek utánanéztem. Tehát a sztori végével tisztában voltam. Az összes többi részt számtalanszor láttam, most nem rég egymás után megnéztem az összeset.
De valahogy nem volt az igazi. Jó volt. Szép volt. De nem mondhatom, hogy nagyon jó volt, szuper, fantasztikus. Csak jó. Valahogy a végső csata, a jó-rossz küzdelme, barátok / családtagok elvesztése nem köszönt igazán vissza a vásznon. IMAX 3D-ben sem. A látványvilág jó volt, nem 3D-re kiélezve. De jó.
Amikor vége volt nem éreztem azt, mint több résznél. Hogy részese vagyok a történetnek. Hiányzott a varázs. És így kicsit üres.
Lehet velem van a baj. Megint negatívat írok filmről.
A történetet ismertem, nem minden részletet. A könyveket még nem olvastam, de sok mindennek utánanéztem. Tehát a sztori végével tisztában voltam. Az összes többi részt számtalanszor láttam, most nem rég egymás után megnéztem az összeset.
De valahogy nem volt az igazi. Jó volt. Szép volt. De nem mondhatom, hogy nagyon jó volt, szuper, fantasztikus. Csak jó. Valahogy a végső csata, a jó-rossz küzdelme, barátok / családtagok elvesztése nem köszönt igazán vissza a vásznon. IMAX 3D-ben sem. A látványvilág jó volt, nem 3D-re kiélezve. De jó.
Amikor vége volt nem éreztem azt, mint több résznél. Hogy részese vagyok a történetnek. Hiányzott a varázs. És így kicsit üres.
2011. július 23., szombat
Háziállatok
Minden ami otthon nincs (?!)
Tegnap este megint hatalmas patkánnyal kereszteztük egymás útját. Épp bulihely felé tekertem mikor előttem rohant át az úton. Eszembe is jutott, otthon vidéken (igaz nem falun) nem láttam ennyiszer ennyi rágcsálót - talán egyszer egy döglött patkányt, egérre nem emlékszem.
Pedig itt az egér mindennapos látvány. Láttam már holtan, futva, ebédje közben. Volt amikor a zacskó gabonapehelyben reggelizett, mikor rátaláltak. Ő a kukában végezte. Úgy ahogy volt, gabonapelyhestül.
Egyik szállásadómnál már az asztalon is találkoztam vele egy egérfogóban. Ott hemzsegnek az egerek, szegények épp ezért is költöznek.
Patkányhoz is volt már szerencsém korábban is. Egyik reggel egy döglött patkányból csipegettek a madarak...
Az kacsa, liba, hattyú pedig már úgy él itt mint otthon a galambok. Talán nem a legesleg-belvárosban, de nem kell sokat biciklizni, hogy etethessük őket.
Ilyen az élet a nagyvárosban. :)
Érdekesség: Hollandiában a muisjes nevű nagyon apró szemű cukorka (Magyarországon tortára szoktak hasonlót szórni) tradicionális étel. A kenyérre szórják és azt eszik, ha egy gyerek születik.
Tegnap este megint hatalmas patkánnyal kereszteztük egymás útját. Épp bulihely felé tekertem mikor előttem rohant át az úton. Eszembe is jutott, otthon vidéken (igaz nem falun) nem láttam ennyiszer ennyi rágcsálót - talán egyszer egy döglött patkányt, egérre nem emlékszem.
Pedig itt az egér mindennapos látvány. Láttam már holtan, futva, ebédje közben. Volt amikor a zacskó gabonapehelyben reggelizett, mikor rátaláltak. Ő a kukában végezte. Úgy ahogy volt, gabonapelyhestül.
Egyik szállásadómnál már az asztalon is találkoztam vele egy egérfogóban. Ott hemzsegnek az egerek, szegények épp ezért is költöznek.
Az kacsa, liba, hattyú pedig már úgy él itt mint otthon a galambok. Talán nem a legesleg-belvárosban, de nem kell sokat biciklizni, hogy etethessük őket.
Ilyen az élet a nagyvárosban. :)
Érdekesség: Hollandiában a muisjes nevű nagyon apró szemű cukorka (Magyarországon tortára szoktak hasonlót szórni) tradicionális étel. A kenyérre szórják és azt eszik, ha egy gyerek születik.
muisje = egérke ---> muisjes = egérkék
2011. július 22., péntek
De volgende week
Eheti mászóóra tanulságai
Hétfő este megtanultunk esni, és elkapni. :) Na jó, nem egészen ez volt a feladat. A lényeg az volt, hogy amíg az egyik esést imitál, addig a másik megtanulja kezelni a dolgot, és megállítja az esést. Ezt azért volt érdekes nézni, mert ha valaki nem huppant bele a kötélbe, akkor a párja csak zuhant. Persze le nem esik mert a másik súlya megtartja, de volt ahol a biztosítót felrántotta a kötél. Gondolom ilyenkor is fontos a nem hatalmas súlykülönbség.
Én úgy csüccsentem a kötélbe, amint a Balázs esni kezdett, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva. Nem zuhant sokat, épp amennyit kell. Bezzeg fordítva. Ennyire még soha nem féltem, mint esés közben. Másodszorra se lett jobb a helyzet, pedig a másik szerep tetszett! Balázs felajánlotta, gyakorolhatunk esni...hm. Talán. Máskor, később.
Hétfő este megtanultunk esni, és elkapni. :) Na jó, nem egészen ez volt a feladat. A lényeg az volt, hogy amíg az egyik esést imitál, addig a másik megtanulja kezelni a dolgot, és megállítja az esést. Ezt azért volt érdekes nézni, mert ha valaki nem huppant bele a kötélbe, akkor a párja csak zuhant. Persze le nem esik mert a másik súlya megtartja, de volt ahol a biztosítót felrántotta a kötél. Gondolom ilyenkor is fontos a nem hatalmas súlykülönbség.
Én úgy csüccsentem a kötélbe, amint a Balázs esni kezdett, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva. Nem zuhant sokat, épp amennyit kell. Bezzeg fordítva. Ennyire még soha nem féltem, mint esés közben. Másodszorra se lett jobb a helyzet, pedig a másik szerep tetszett! Balázs felajánlotta, gyakorolhatunk esni...hm. Talán. Máskor, később.
2011. július 20., szerda
Kéz nélkül, bekötött szemmel a falon
Kicsi, színes pókocskák
Múlt héten kiderült mit takar a a kéz nélkül való mászás. Nos, érdekes volt, én nagyon élveztem a feladatot.
Kicsit döntött falra (valahol 60° és 90° közötti szöget zár be a földdel) mutatott rá az oktató. Ott kell úgy ugrabugrálni, menni, hogy a kezünkkel csak egyensúlyozzunk. A falat megfoghatjuk, de a kapaszkodókat (nem tudom hogy hívják azokat a kiálló izéket, amiken valójában mászunk) nem lehet megfogni.
Alulról természetesen biztosítva voltunk, tehát egy-két nehéz mutatvány miatt sem kell aggódnunk. Volt ahol tényleg ugrani kellett volna. :D
Jó volt a gyakorlat, kicsit jobban kellett a lábunkra hagyatkozni, az egyensúlyozáson volt a hangsúly.
A másik: a bekötött szemmel való mászás. Ez is érdekesnek, de sokkal, sokkal fárasztóbbnak bizonyult az előző feladatnál.
Mint ahogy a neve is mutatja, be volt kötve a szemünk miközben a teljesen függőleges falon lógtunk.
Fárasztó azért lett, mert nem láttuk hova kell lépni, nyúlni, így amíg nem találtunk megfelelő kapaszkodót, addig fél kézzel, vagy fél lábbal lógva kerestük a megfelelő támasztékot.
Ez azért volt hasznos, hogy megtanuljuk, a pici kapaszkodó is jobban mint a semmi. Mert ha nyitott a szemünk ugyanazokat a picurka fogantyúkat már nem használjuk amikbe nagy lelkesedéssel megkapaszkodtunk csukott szemmel. Hisz örültünk, hogy találtunk valamit!!
Az óra legvégén gyakoroltuk, hogy kell dupla 8-as csomóval bekötni magunkat.
Tot volgende week!!
Múlt héten kiderült mit takar a a kéz nélkül való mászás. Nos, érdekes volt, én nagyon élveztem a feladatot.
Kicsit döntött falra (valahol 60° és 90° közötti szöget zár be a földdel) mutatott rá az oktató. Ott kell úgy ugrabugrálni, menni, hogy a kezünkkel csak egyensúlyozzunk. A falat megfoghatjuk, de a kapaszkodókat (nem tudom hogy hívják azokat a kiálló izéket, amiken valójában mászunk) nem lehet megfogni.
Alulról természetesen biztosítva voltunk, tehát egy-két nehéz mutatvány miatt sem kell aggódnunk. Volt ahol tényleg ugrani kellett volna. :D
Jó volt a gyakorlat, kicsit jobban kellett a lábunkra hagyatkozni, az egyensúlyozáson volt a hangsúly.
A másik: a bekötött szemmel való mászás. Ez is érdekesnek, de sokkal, sokkal fárasztóbbnak bizonyult az előző feladatnál.
Mint ahogy a neve is mutatja, be volt kötve a szemünk miközben a teljesen függőleges falon lógtunk.
Fárasztó azért lett, mert nem láttuk hova kell lépni, nyúlni, így amíg nem találtunk megfelelő kapaszkodót, addig fél kézzel, vagy fél lábbal lógva kerestük a megfelelő támasztékot.
Ez azért volt hasznos, hogy megtanuljuk, a pici kapaszkodó is jobban mint a semmi. Mert ha nyitott a szemünk ugyanazokat a picurka fogantyúkat már nem használjuk amikbe nagy lelkesedéssel megkapaszkodtunk csukott szemmel. Hisz örültünk, hogy találtunk valamit!!
Az óra legvégén gyakoroltuk, hogy kell dupla 8-as csomóval bekötni magunkat.
Tot volgende week!!
2011. július 15., péntek
New Kids Turbo
Újabb fantasztikus holland produkció
amivel ismét gazdagabb lett e világ. Bár a gazdagodás rész után azért egy kérdőjelet tennék. Ez már az a kategóriájú film, amin nevetni nem tudok. A zene jó, viszont tényleg viccesnek nem mondható. A poénok sokszor előre kiszámíthatóak, egyáltalán nem lehet rajtuk nevetni, sokszor még mosolyogni sem és ráadásul bizonyos időközönként ismétlődnek.
De imdb-n mégis 6.5-ös. Ki érti ezt? Vagy csak ízlések és pofonok...
És Maaskantje létező település, mind a rendező, mind az egyik színész onnan származik.
amivel ismét gazdagabb lett e világ. Bár a gazdagodás rész után azért egy kérdőjelet tennék. Ez már az a kategóriájú film, amin nevetni nem tudok. A zene jó, viszont tényleg viccesnek nem mondható. A poénok sokszor előre kiszámíthatóak, egyáltalán nem lehet rajtuk nevetni, sokszor még mosolyogni sem és ráadásul bizonyos időközönként ismétlődnek.
De imdb-n mégis 6.5-ös. Ki érti ezt? Vagy csak ízlések és pofonok...
És Maaskantje létező település, mind a rendező, mind az egyik színész onnan származik.
2011. július 13., szerda
Dutch summer
Mennyire szeretem ezt az országot...
Nos 15 fok, szitáló eső, és nagy szél. A mai napot leginkább ez jellemezte. Állítólag lesz jobb is. :P Talán pénteken.
Mindenesetre a szitáló esős (nehéz pontosan megfogalmazni mi is az ami esik, valahol a ködszitálás, és a szitáló eső között valami), szutykos idő legalább otthon nem nagyon ismert. Főleg nyáron. Elég undorító. A nap se süt ki, sötét van, kabátban, csizmában mindenki. Pfúúj!!
A nagy kánikula Hollandiát is elérte a hétvégén. A hőmérő higanyszála egészen 23 fokig felkúszott. :) A szokatlanul száraz, meleg levegő miatt a portugál, kolumbiai, spanyol munkatársaim nem tudtak éjszakánként aludni. Hm, mik vannak! :)
Azért még mindig elviselhetőbb ez, mint otthon a 40 fok.
Nos 15 fok, szitáló eső, és nagy szél. A mai napot leginkább ez jellemezte. Állítólag lesz jobb is. :P Talán pénteken.
Mindenesetre a szitáló esős (nehéz pontosan megfogalmazni mi is az ami esik, valahol a ködszitálás, és a szitáló eső között valami), szutykos idő legalább otthon nem nagyon ismert. Főleg nyáron. Elég undorító. A nap se süt ki, sötét van, kabátban, csizmában mindenki. Pfúúj!!
A nagy kánikula Hollandiát is elérte a hétvégén. A hőmérő higanyszála egészen 23 fokig felkúszott. :) A szokatlanul száraz, meleg levegő miatt a portugál, kolumbiai, spanyol munkatársaim nem tudtak éjszakánként aludni. Hm, mik vannak! :)
Azért még mindig elviselhetőbb ez, mint otthon a 40 fok.
2011. július 9., szombat
Mint pók a falon
...úgy fogok én felkúszni :)
Természetesen a hangsúly a fogok-on van.
Talán érhetőbb ha nem csak bele-bele csapkodok mindenbe, hanem szépen az elejéről elmesélem miről is van mostan szó.
No, tehát. Újabb dilim egyike volt, hogy én meg akarok tanulni falat mászni. Mivel ez nem egyszemélyes tevékenység nagy unszolás után sikerült Balázst meggyőznöm, neki is ki kell próbálnia.
Egy négyhetes kezdőknek tartott kurzusról van szó, ahol megtanítják hogy is másszunk. A különböző technikákon kívül (elvileg- az oktató mondta) különböző gyakorlatokat is fogunk csinálni, úgy mint bekötött szemmel való mászás, miközben a lent biztosító partner irányít. Egy még vadabbat is mondott, amit nem akarunk egyszerűen elhinni. Állítólag kéz nélkül is lesz valami. hm...kíváncsian várom.
Mivel a holland óráink szünetelnek 2 teljes hónapig, így pont jó hogy találtam ezt az elfoglaltságot. Hétfő este megint van mit csinálni!! :)
Az első órán kicsit féltem, hogy valahonnan le fogok zuhanni. Félelmem oka az adott napom volt. Egész nap mindent leejtettem amit le lehetett ejteni, mindennek nekimentem, aminek neki lehetett menni, és minden feldöntöttem, amit fel lehetett dönteni. Ez az érzés akkor fokozódott, amikor beléptem a csarnokba. Voltam már korábban ennél nagyobb mászó-helyen, de valahogy elszoktam a magasság látványától. A következő parám a magasság lett.
Azt hogy nem értettem, hallottam mindent amit mondtak az csak tetőzte zavartságom. De sikeresen túléltem, sőt a korábbiakhoz viszonyítva jól ment, és élveztem is. :) A magasság miatti idegesség meg elmúlt, amint elkezdtem felfelé haladni. Csodálkoztam is, hiszen eddig magasság miatt sose idegeskedtem, egyedül az utrechti toronyban féltem igazán. De az szűk volt, és csúsztak a lépcsők és még korlát sem volt....:S
Természetesen a hangsúly a fogok-on van.
Talán érhetőbb ha nem csak bele-bele csapkodok mindenbe, hanem szépen az elejéről elmesélem miről is van mostan szó.
No, tehát. Újabb dilim egyike volt, hogy én meg akarok tanulni falat mászni. Mivel ez nem egyszemélyes tevékenység nagy unszolás után sikerült Balázst meggyőznöm, neki is ki kell próbálnia.
Egy négyhetes kezdőknek tartott kurzusról van szó, ahol megtanítják hogy is másszunk. A különböző technikákon kívül (elvileg- az oktató mondta) különböző gyakorlatokat is fogunk csinálni, úgy mint bekötött szemmel való mászás, miközben a lent biztosító partner irányít. Egy még vadabbat is mondott, amit nem akarunk egyszerűen elhinni. Állítólag kéz nélkül is lesz valami. hm...kíváncsian várom.
Mivel a holland óráink szünetelnek 2 teljes hónapig, így pont jó hogy találtam ezt az elfoglaltságot. Hétfő este megint van mit csinálni!! :)
Az első órán kicsit féltem, hogy valahonnan le fogok zuhanni. Félelmem oka az adott napom volt. Egész nap mindent leejtettem amit le lehetett ejteni, mindennek nekimentem, aminek neki lehetett menni, és minden feldöntöttem, amit fel lehetett dönteni. Ez az érzés akkor fokozódott, amikor beléptem a csarnokba. Voltam már korábban ennél nagyobb mászó-helyen, de valahogy elszoktam a magasság látványától. A következő parám a magasság lett.
Azt hogy nem értettem, hallottam mindent amit mondtak az csak tetőzte zavartságom. De sikeresen túléltem, sőt a korábbiakhoz viszonyítva jól ment, és élveztem is. :) A magasság miatti idegesség meg elmúlt, amint elkezdtem felfelé haladni. Csodálkoztam is, hiszen eddig magasság miatt sose idegeskedtem, egyedül az utrechti toronyban féltem igazán. De az szűk volt, és csúsztak a lépcsők és még korlát sem volt....:S
2011. július 8., péntek
Magyar filmek külföldön
Ami idáig eljut, az rossz nem lehet
És igaz. Kicsit lehangoló, komor hangulatú, de jó. Na persze aki át tudja érezni a vontatott ritmust.
Kocsis Ágnes új filmjéről van szó, Pál Adriennről.
Érdekes, hogy ennek sem volt otthon nagy visszhangja, pedig itt sokáig játszották a moziban. Nekünk sikerült még pont az utolsó előadást elkapnunk.
És igaz. Kicsit lehangoló, komor hangulatú, de jó. Na persze aki át tudja érezni a vontatott ritmust.
Kocsis Ágnes új filmjéről van szó, Pál Adriennről.
Érdekes, hogy ennek sem volt otthon nagy visszhangja, pedig itt sokáig játszották a moziban. Nekünk sikerült még pont az utolsó előadást elkapnunk.
Utána sajnos még jobban elszomorodtam a magyar valóság láttán. :(
2011. június 9., csütörtök
Sztárok születnek :D
Ha esetleg valaki még nem látta volna
A keddi darab után volt egy interjú, ahol fiainkat is megtalálták. A teljes interjú:
Marco Borsato: Zij
Egy kis holland muzsika
Holland órán hallgattuk. Nos, most is, meg egy korábbinál is ketten valahogy nem tudtuk elég komolyan venni a dolgot. Nevetésünket az egyik lánnyal alig-alig tudtuk visszafojtani. :D
Egy szerelmes dal:
Holland órán hallgattuk. Nos, most is, meg egy korábbinál is ketten valahogy nem tudtuk elég komolyan venni a dolgot. Nevetésünket az egyik lánnyal alig-alig tudtuk visszafojtani. :D
Egy szerelmes dal:
Most így végighallgatva nem is olyan szörnyű. Amit órán hallgattunk az alatt nem volt ilyen zene. Lehet itt elnyomja a zene a kritikus részeket. :D
2011. június 8., szerda
Esetem a Vodafonnal
És mégsem olyan szép minden
Ma akartam előfizetéses telefont venni a Vodafonnál. A hangsúly a volna-n van. Nem azért mert, nem volt raktáron a kiszemelt telefon, vagy nem volt pénz a számlámon.
Egész egyszerűen magyar személyigazolvánnyal nem tudnak szerződést kötni! Csak útlevéllel. Minden ügyintézésnél eddig gond nélkül használtam. Nekik meg nem ismeri fel a rendszerük. Hm....Jaa, a legviccesebb rész, amikor megkérdeztem a kedves ügyintézőt ilyenkor mégis mit lehet csinálni, ő erre szemrebbenés nélkül ezt válaszolta, hogy más nevére kössem meg. - 2éves hűségnyilatkozattal...Érdekes szemlélet.
De este felvilágosítottak, hogy más mobiltársaságoknál sem jobb a helyzet. Van ahol a magyar útlevéllel sem akartak először szerződést kötni....
Ma akartam előfizetéses telefont venni a Vodafonnál. A hangsúly a volna-n van. Nem azért mert, nem volt raktáron a kiszemelt telefon, vagy nem volt pénz a számlámon.
Egész egyszerűen magyar személyigazolvánnyal nem tudnak szerződést kötni! Csak útlevéllel. Minden ügyintézésnél eddig gond nélkül használtam. Nekik meg nem ismeri fel a rendszerük. Hm....Jaa, a legviccesebb rész, amikor megkérdeztem a kedves ügyintézőt ilyenkor mégis mit lehet csinálni, ő erre szemrebbenés nélkül ezt válaszolta, hogy más nevére kössem meg. - 2éves hűségnyilatkozattal...Érdekes szemlélet.
De este felvilágosítottak, hogy más mobiltársaságoknál sem jobb a helyzet. Van ahol a magyar útlevéllel sem akartak először szerződést kötni....
Leonce & Lena
Színházban jártunk, magyar előadást láttunk....
...És nagyon jól szórakoztunk. :)
A Holland Festival keretében a Frascati nevezetű színházban egy magyar társulat is fellépet. A Leonce & Lena c. komédiát láttuk, modern rendezésben.
Nehéz róla bármit is írni, ezt tényleg látni kell. Pár szót azért megpróbálok.
Adva vagyon 8 (ha jól számolok..) jól erőben lévő fiatal, akik még játszani is tudnak, és sok vastag bambusz-rúd szerű rúd. Ruházatok egységes fekete, mégis bármilyen helyszínt megteremtenek magukból, és a rudakból, mindenféle akrobata mutatavány közben mondanak monológot, énekelnek. És nem utolsósorban nagyon jól játszanak, közben a közösséget is bevonják. És persze néhány magyar poént sem hagynak ki.
Holland felirattal ment a darab, néhányszor angolul beszéltek a szereplők, hogy mindenki értse.
Nos, szerintem sokat elárul, ha azt mondom megfájdult a torkom a nevetéstől. Iploynak állítóla a hasa. :)
Az elején helyenként szó szerint potyogtam a könnyeim.
Az előadás fergeteges volt!! Köszönöm Rékának, aki megtalálta és jegyeket is szerzett rá!
ui.: Aki esetleg megnézi az előzetest ne ijedjen meg, első ránézésre valóban szőrnyűnek tűnik. De csak azért mert az igazi hangulatot a teljes, élő előadás adja vissza.
ui.II: Nem csak páran magyarok, hanem a hollandok legnagyobb része is láthatóan jól szórakozott! :D
Köszönjük a Maladype társulatnak a fantasztikus estét!!
...És nagyon jól szórakoztunk. :)
A Holland Festival keretében a Frascati nevezetű színházban egy magyar társulat is fellépet. A Leonce & Lena c. komédiát láttuk, modern rendezésben.
Nehéz róla bármit is írni, ezt tényleg látni kell. Pár szót azért megpróbálok.
Adva vagyon 8 (ha jól számolok..) jól erőben lévő fiatal, akik még játszani is tudnak, és sok vastag bambusz-rúd szerű rúd. Ruházatok egységes fekete, mégis bármilyen helyszínt megteremtenek magukból, és a rudakból, mindenféle akrobata mutatavány közben mondanak monológot, énekelnek. És nem utolsósorban nagyon jól játszanak, közben a közösséget is bevonják. És persze néhány magyar poént sem hagynak ki.
Holland felirattal ment a darab, néhányszor angolul beszéltek a szereplők, hogy mindenki értse.
Nos, szerintem sokat elárul, ha azt mondom megfájdult a torkom a nevetéstől. Iploynak állítóla a hasa. :)
Az elején helyenként szó szerint potyogtam a könnyeim.
Az előadás fergeteges volt!! Köszönöm Rékának, aki megtalálta és jegyeket is szerzett rá!
ui.: Aki esetleg megnézi az előzetest ne ijedjen meg, első ránézésre valóban szőrnyűnek tűnik. De csak azért mert az igazi hangulatot a teljes, élő előadás adja vissza.
ui.II: Nem csak páran magyarok, hanem a hollandok legnagyobb része is láthatóan jól szórakozott! :D
Köszönjük a Maladype társulatnak a fantasztikus estét!!
2011. június 5., vasárnap
Apróhirdetés
Szobát keresek Amszterdamban
Mivel nem találtam még megfelelő szobát, így megragadom az alkalmat, hogy itt is szóljak mindenkinek. Aki esetleg tud Amszterdamban, vagy környékén (már erről is lehet velem tárgyalni...) kiadó szobáról nagyon szépen megkérem írjon nekem. Email címem a blog jobb felső oldalán található. Most hol itt, hol ott lakom. Amolyan vándormadárként élek, kedves barátaimnak hála. Teljesen meguntam dobozok közt, a nappali közepén, a földön aludni. És már minden eshetőség érdekel! :D
Előbb-utóbb sátorral kell járnom a város külső részeit, ha ez így folytatódik. De ezt nem nagyon szeretném. :)
Mivel nem találtam még megfelelő szobát, így megragadom az alkalmat, hogy itt is szóljak mindenkinek. Aki esetleg tud Amszterdamban, vagy környékén (már erről is lehet velem tárgyalni...) kiadó szobáról nagyon szépen megkérem írjon nekem. Email címem a blog jobb felső oldalán található. Most hol itt, hol ott lakom. Amolyan vándormadárként élek, kedves barátaimnak hála. Teljesen meguntam dobozok közt, a nappali közepén, a földön aludni. És már minden eshetőség érdekel! :D
Előbb-utóbb sátorral kell járnom a város külső részeit, ha ez így folytatódik. De ezt nem nagyon szeretném. :)
Sörök
A finomabbakból
Most küldték az oldalt. Érdekesség, hogy nálunk ( Hollandia) ezek "mindennapi" sörök.Ezek nem Heineken, vagy Amstel sörök. Ízesebbek, és erősebbek is. Nekem egyrészük jobban is ízlik, mint egyszerűbb társaik. Sem az ára, sem az elérhetősége sem mondható különlegesnek- még a kisebb Albert Heijnben (holland áruházlánc) is kapható.
Az egyik kedvencem a belinkelt márka, egészen pontosan annak a donker-je. Nagyon fini, igaz kicsit erős is (11%-os).
De vannak rozés, gyümölcsös sörök is amik szintén nagyon tudnak csúszni.
Itt az áruk 1-1,4 euró között mozog. Tehát nem 950 Huf. :)
Nyami-nyami..:D
Lehet pontokba kéne szednem miért is jó Hollandiában élni. A finom sörök biztos az első néhány pont között lennének. :D
Most küldték az oldalt. Érdekesség, hogy nálunk ( Hollandia) ezek "mindennapi" sörök.Ezek nem Heineken, vagy Amstel sörök. Ízesebbek, és erősebbek is. Nekem egyrészük jobban is ízlik, mint egyszerűbb társaik. Sem az ára, sem az elérhetősége sem mondható különlegesnek- még a kisebb Albert Heijnben (holland áruházlánc) is kapható.
Az egyik kedvencem a belinkelt márka, egészen pontosan annak a donker-je. Nagyon fini, igaz kicsit erős is (11%-os).
De vannak rozés, gyümölcsös sörök is amik szintén nagyon tudnak csúszni.
Itt az áruk 1-1,4 euró között mozog. Tehát nem 950 Huf. :)
Nyami-nyami..:D
Lehet pontokba kéne szednem miért is jó Hollandiában élni. A finom sörök biztos az első néhány pont között lennének. :D
2011. május 29., vasárnap
Elmaradásaim
Egy kicsit visszamenőleg is
Eddig engedtem a káosznak, ami mostanában körülöttem van, már uralom. :) Mindennel el vagyok csúszva, nem csak a blogolással. De mindent szépen lassan próbálok pótolni. Így egy-egy dolog ami eszembe jut közzéteszem, akár visszamenőleg is egy kicsit...
Mint ezt is. :)
Ami most eszembe jut az első fékem bowdenjének az elszakítása. Múlt szombaton épp siettem volna be a városba, hogy a lányokkal találkozzak, mikor is néhány befüvezett suttyó előttem szarakodott. Még előzni is nehéz volt, annyira nem találták az utat. Majd pirosnál elém kerültem, a következő előzésnél viszont csak a társaság feléig jutottam. Ekkor az egyik meggondolta magát, és hirtelen irányt változtatott. Mindezt persze pont előttem. Így nagyon gyorsan kellett volna megállnom. Én mindent megtettem, de a fékem csődöt mondott, így a srác majdnem a forgalomban végezte. Meg meg sem lepődött. Nem tudom egyáltalán észlelte-e, hogy kicsikét arrébb toltam.
Az első fékem, ami akkor az egyetlen működőképes fék volt a biciklin megadta a magát. A hátsó arra volt csak jó, hogy ha nagyon lassan megyek kicsit le tudtam lassítani. Így kénytelen voltam a szervizbe elvinni, így most megint van első-, hátsó fékem. :D
Eddig engedtem a káosznak, ami mostanában körülöttem van, már uralom. :) Mindennel el vagyok csúszva, nem csak a blogolással. De mindent szépen lassan próbálok pótolni. Így egy-egy dolog ami eszembe jut közzéteszem, akár visszamenőleg is egy kicsit...
Mint ezt is. :)
Ami most eszembe jut az első fékem bowdenjének az elszakítása. Múlt szombaton épp siettem volna be a városba, hogy a lányokkal találkozzak, mikor is néhány befüvezett suttyó előttem szarakodott. Még előzni is nehéz volt, annyira nem találták az utat. Majd pirosnál elém kerültem, a következő előzésnél viszont csak a társaság feléig jutottam. Ekkor az egyik meggondolta magát, és hirtelen irányt változtatott. Mindezt persze pont előttem. Így nagyon gyorsan kellett volna megállnom. Én mindent megtettem, de a fékem csődöt mondott, így a srác majdnem a forgalomban végezte. Meg meg sem lepődött. Nem tudom egyáltalán észlelte-e, hogy kicsikét arrébb toltam.
Az első fékem, ami akkor az egyetlen működőképes fék volt a biciklin megadta a magát. A hátsó arra volt csak jó, hogy ha nagyon lassan megyek kicsit le tudtam lassítani. Így kénytelen voltam a szervizbe elvinni, így most megint van első-, hátsó fékem. :D
Friss
Pirates if the Caribbean : On stranger tides
Most értem haza a moziból. Még IMAX 3D-ben sem volt az élmény frenetikus. Igazából még jó sem. Egy gyenge elmegy-t érdemelt ki. Vannak benne jó részek, nem azt mondom, hogy úgy ahogy van gyenge, de sajnos sok benne a lapos rész. Nagyon elhúzott, néhol unalmas, amiket még a 3D-s effektek sem dobnak fel.
Egyszer nézhető volt.
Mindenesetre köszönöm Rékának és a Laciknak a társaságot. :D
Most értem haza a moziból. Még IMAX 3D-ben sem volt az élmény frenetikus. Igazából még jó sem. Egy gyenge elmegy-t érdemelt ki. Vannak benne jó részek, nem azt mondom, hogy úgy ahogy van gyenge, de sajnos sok benne a lapos rész. Nagyon elhúzott, néhol unalmas, amiket még a 3D-s effektek sem dobnak fel.
Egyszer nézhető volt.
Mindenesetre köszönöm Rékának és a Laciknak a társaságot. :D
2011. május 17., kedd
Mégsem
Majd máskor, máshova költözöm
Valahogy nem akar összejönni ez a lakásdolog. Már a sátorban alvás is eszembe jutott. Most úgyis jön a meleg. Majd hetente mindig máshol állítom fel....
Valahogy nem akar összejönni ez a lakásdolog. Már a sátorban alvás is eszembe jutott. Most úgyis jön a meleg. Majd hetente mindig máshol állítom fel....
A világ nem áll meg
Az élet sűrűje
Megint link voltam. És lusta. Sok minden történt az előző bejegyzésem óta.
CSütörtökön a Quimby szuper volt!! Kicsi termecske volt, telis-tele nagyrészt lelkes magyar rajongókkal. A többi is lelkes volt, csak épp holland.
A fiúkat majdnem 2 teljes óra hosszát hallgathattuk. Tomboltunk is ahogy azt illik. :)
Haarlemben töltöttem a hétvégémet, és rá kellett hogy eszméljek, a haarlemi láz kezd magába szippantani. Tüneményes a város, óráról órára jobban belé szeretek. De oda akkor sem költöznék. Élnék ott, de vonatozni nem akarnék, így marad Amszterdam. De ottani ismerősök révén, egyre többet gyönyörködhetek majd benne.
És van fantasztikus koktél-bárjuk is!! Isteni finomak az itókáik, nagyon-nagyon guszták, és még az áruk sem vészes. Egyedi rossz pont akkor járt, amikor a lányka félreszámlázott. Gyanús körülmények között ráadásul. A mixernek adta át a pénztárgépet, nekünk a blokkot. És lelépett. De reméljük ez csak a sok véletlen egybeesése csak. És a háttérben semmiféle szándékos rosszindulat nem volt.
Jaa, és lakásügyben is megtörtént az áttörés. Több ajánlatot is kaptam a napokban, elvileg holnap már az új szobácskámban alszom.
De erről majd később, már késő van. :D Aludni kell.
"Átkozott harangok, tücskök, madarak!
Hagyjatok!
Aludni kell,
Anékül meghalok."
Megint link voltam. És lusta. Sok minden történt az előző bejegyzésem óta.
CSütörtökön a Quimby szuper volt!! Kicsi termecske volt, telis-tele nagyrészt lelkes magyar rajongókkal. A többi is lelkes volt, csak épp holland.
A fiúkat majdnem 2 teljes óra hosszát hallgathattuk. Tomboltunk is ahogy azt illik. :)
Haarlemben töltöttem a hétvégémet, és rá kellett hogy eszméljek, a haarlemi láz kezd magába szippantani. Tüneményes a város, óráról órára jobban belé szeretek. De oda akkor sem költöznék. Élnék ott, de vonatozni nem akarnék, így marad Amszterdam. De ottani ismerősök révén, egyre többet gyönyörködhetek majd benne.
És van fantasztikus koktél-bárjuk is!! Isteni finomak az itókáik, nagyon-nagyon guszták, és még az áruk sem vészes. Egyedi rossz pont akkor járt, amikor a lányka félreszámlázott. Gyanús körülmények között ráadásul. A mixernek adta át a pénztárgépet, nekünk a blokkot. És lelépett. De reméljük ez csak a sok véletlen egybeesése csak. És a háttérben semmiféle szándékos rosszindulat nem volt.
Jaa, és lakásügyben is megtörtént az áttörés. Több ajánlatot is kaptam a napokban, elvileg holnap már az új szobácskámban alszom.
De erről majd később, már késő van. :D Aludni kell.
"Átkozott harangok, tücskök, madarak!
Hagyjatok!
Aludni kell,
Anékül meghalok."
2011. május 9., hétfő
Elfogyott a lendület
Elegem van a mai napból
Ma van az a nap, amiról tegnap írtam. Semmihez nincs kedvem, semmihez nincs erőm. Bepróbálkoztam egy kis úszással, de a mozdulatok is nehézkesen mentek, mintha tegnap mutatták volna meg, hogyan is kell csinálni. Erőm sem volt, nagyon hamar kivonszoltam magam a vízből.
Délután az egyik lehetséges főbérlőm a változatosság kedvéért telefonon rázott le. Bemutatkoztam hollandul, elmondtam mit akarok, majd a válaszból semmit nem értettem, így megkértem beszéljünk angolul. Ezek után megkérdezte honnan jöttem, és a Magyarország után kinyomta....
Egyik munkatársam hozott általa készített loempiát (lumpiát) és én is kaptam egy dobozzal! Nos, ezt is bent hagytam... Legalább a hűtőben van, nem fog megromlani.
Eddig ennyi a napom. :S
Unom az egészet! Unok a földön aludni, unok a dobozok közt közlekedni! Nagyon mehetnékem van már, de valamiért nem akar összejönni.
Egy vígaszom, csütörtökön Quimby Utrechtben!!!!!! Jupiii!!
Ma van az a nap, amiról tegnap írtam. Semmihez nincs kedvem, semmihez nincs erőm. Bepróbálkoztam egy kis úszással, de a mozdulatok is nehézkesen mentek, mintha tegnap mutatták volna meg, hogyan is kell csinálni. Erőm sem volt, nagyon hamar kivonszoltam magam a vízből.
Délután az egyik lehetséges főbérlőm a változatosság kedvéért telefonon rázott le. Bemutatkoztam hollandul, elmondtam mit akarok, majd a válaszból semmit nem értettem, így megkértem beszéljünk angolul. Ezek után megkérdezte honnan jöttem, és a Magyarország után kinyomta....
Egyik munkatársam hozott általa készített loempiát (lumpiát) és én is kaptam egy dobozzal! Nos, ezt is bent hagytam... Legalább a hűtőben van, nem fog megromlani.
Eddig ennyi a napom. :S
Unom az egészet! Unok a földön aludni, unok a dobozok közt közlekedni! Nagyon mehetnékem van már, de valamiért nem akar összejönni.
Egy vígaszom, csütörtökön Quimby Utrechtben!!!!!! Jupiii!!
2011. május 8., vasárnap
Változások
Ezentúl leszek
Sokat gondolkodtam és arra jutottam, hogy bizony változtatok egy kicsit a blog tematikáján. Mivel helyzetem változott, és jelen pillanatban nincs akinek elsírhatnám mindenapi gondocskáimat, így ezt blogon keresztül fogom megtenni.
A gond eddig az volt, hogy tavasz van!!! Teljesen szétszórt vagyok, sokszor semmihez nincs kedvem, sokszor meg pörgök mint egy búgócsiga. És ez a lehetetlen állapot mégtöbb nyafogást generál, amit most már maximum a falnak mondhatok.
Tehát munka közben jutott eszembe ez a nagyszerű gondolat, ahol mostanában amúgy is fergeteges ötleteim születnek. :)
Akkor az elején kezdeném egy rövid helyzetjelentéssel. A világ változik, nálam állandóan történik valami, csak lusta voltam megírni.
A szobakereséssel nem nagyon haladok, rosszabbnál, rosszabb lehetőségekbe futok bele. Még rendületlenül keresgélek...
Csütörtökön Haarlemben voltam, Bevrijdingspop nevű fesztiválon. Még mindig meglepődök Haarlem milyen nagy! :D Van helyijáratú busz, villamos, és a fesztiválon is rengetegen voltak.
Azonkívül, hogy hatalmas por volt, és másnap többszöri fülmosás után is fekete dolgok kerültek elő a hallójárataimból, a buli jó volt.
A legközelebbi haarlemi buli-ig utána kell majd néznem a rejtélyes Amszterdamba menő éjszakai busznak. Rékáék szerint, ha megy Amszterdam centrumból Haarlembe busz, akkor annak visszafelé is kellene közlekednie. Nos, nem találtunk, így Schipholon keresztül jutottam haza. Onnan viszont éjszaka is mennek a vonatok. :D
Rékával láttam a Van Gogh Museumban lévő Picasso in Parijs c. kiállítást. Egyikünk se volt elájulva, és egyöntetűen megállapítottuk, ha fizetni kellett volna, nem biztos, hogy megnézzük. (múzeumkártyával voltunk)
Jaa, igen. Vikivel voltam még húsvét előtt a Keukenhof környékén található tulipánföldeknél.
AZ odajutás vicces volt, és elég hosszú. Elöször is rossz vonatra szálltunk. :P És pont egy ellenkező irányba menőre. De sebaj, ez Hollandia a vonatok sűrűn járnak. Így, itt csak kb 1órát vesztettünk. A busz, amivel a parkhoz mentünk volna, nem jött, ill. sokat késett, aminek az okát röpke 20 perc múlva mi is megtudtuk. Hatalmas dugó volt. Így nem értek a buszok, és visszamenni sem tudtak, így ez miatt km hosszú sor kígyózott a buszoknál. De reményeink beigazolódtak: mire mi visszaértünk a bérelt biciklikkel, addigra elfogyott a tömeg.
Pár helyen már lehullott szirmokat láttunk csak, de még így is csodaszép volt. A kontrás, ott bérelt biciklikkel egy élmény volt tekerni. Viki hamar belejött, ezt hiszem a saját bringája is talán kontrás...nos, nekem nem ilyenem van. És annak rendje és módja szerint az első fél órában percenként torpantam meg, mert reflexból visszafelé akartam tekerni a pedált...vagy nem tudtam felszállni, mert be akartam tekerni a pedált megfelelő magasságba és mindig megakadt. Vicces volt nézni, ahogy szerencsétlenkedek. És természetesen a karom volt az, ami elfáradt nagyon hamar. Lehet az a fura kormány miatt. Hullafáradtan ültünk fel a visszabuszra, mintha legalább egész nap tekertünk volna, pedig csak 2-3 órát tartott a bringatúra. Szép volt, jó volt, jövőre is visszamegyek, akkor már időjárás függően pár héttel korábban!
Pár Viki által készített kép a tulpikról:
2011. április 28., csütörtök
2011. április 13., szerda
2011 a változás éve
És valóban
Pár napja szobakeresésnek szentelem minden szabad percem. Ha valaki esetleg tud Amszterdamban kiadó szobát szóljon! Nincsenek nagy igényeim. Szerintem. Jó lenne ha bútorozott lenne, és jó lenne ha lenne a lakásban mosógép. De rugalmas vagyok, sőt egyre rugalmasabb. :D
Tegnap Zuidoostban néztem lakást, amit elsőre meg sem találtam. Sőt sokadjára sem, és csak azért értem oda a megbeszélt időpontra mert sokkal-sokkal előbb elindultam. Végső lépésként letettem a biciklimet, majd felültem egy buszra. Amúgy érdekes környék. Talán nagyobb városka, mint maga Amszterdam centruma. És sokkal sűrűbben lakott. De aki a környéken dolgozik, annak be sem kell menni a belvárosba, van ott minden helyben! Nos, oda sem megyek. Nem igazán volt szimpatikus a környék, a ház, meg hát így messze is van.
Nem igazán dúskálok a lakásnézésekben, de majd lesz valami!
Pár napja szobakeresésnek szentelem minden szabad percem. Ha valaki esetleg tud Amszterdamban kiadó szobát szóljon! Nincsenek nagy igényeim. Szerintem. Jó lenne ha bútorozott lenne, és jó lenne ha lenne a lakásban mosógép. De rugalmas vagyok, sőt egyre rugalmasabb. :D
Tegnap Zuidoostban néztem lakást, amit elsőre meg sem találtam. Sőt sokadjára sem, és csak azért értem oda a megbeszélt időpontra mert sokkal-sokkal előbb elindultam. Végső lépésként letettem a biciklimet, majd felültem egy buszra. Amúgy érdekes környék. Talán nagyobb városka, mint maga Amszterdam centruma. És sokkal sűrűbben lakott. De aki a környéken dolgozik, annak be sem kell menni a belvárosba, van ott minden helyben! Nos, oda sem megyek. Nem igazán volt szimpatikus a környék, a ház, meg hát így messze is van.
Nem igazán dúskálok a lakásnézésekben, de majd lesz valami!
2011. április 8., péntek
Cikkeim máshonnan
Holland
Van néhány cikk, pár érdekességgel Hollandiáról. A nagyrészéről már írtam itt is, de csak részleteket. Ezek átfogóbb, összeszedetted írások egy-egy témáról.
Van néhány cikk, pár érdekességgel Hollandiáról. A nagyrészéről már írtam itt is, de csak részleteket. Ezek átfogóbb, összeszedetted írások egy-egy témáról.
- Királynő napja (Koninginnedag)
- Tulipánok, Keukenhof
- ELstedentocht, a nagy korcsolya-túra
- Hofje-k
- Sinterklaas, a holland Mikulás
- Biciklizés szabályai
- Az élet esőkabátban és gumicsizmában
2011. április 1., péntek
A nagy bowling verseny
Bowling meg egy kis borrel
A hotel - ahol dolgozom- tulajdonosa szervezett tegnap estére egy bowling versenyt tulajdonában lévő helyek dolgozóinak. A győztes nyereménye egy videókamera volt.
A hotelról, egy wellness-es és egy masszírozós helyről van szó. Összesen kb 40-en gyűltünk össze. Előtte, közben mindig volt biertje (söröcske), borrelhapjes (csipegetnivaló, általában bitterballen, meg sajt szokott lenni mustárral, más szósszal), és kaptunk közben paradicsom levest is kenyérkével.
Összesítésben benne voltam az első 10-ben, a csapatomban az első lettem. AZ első 4-5 ember rendszeresen játszik, tehát a vállamat utólag megveregettem, hisz nekem ez a 3. alkalom volt. Előtte "edzésképp" voltunk B.-vel kétszer. Mert ugye nem akartam nagyon leégni, hamár felírták a nevemet, de még azt sem tudom milyen egy bowling-golyó. De erősen fejlődő tendenciát mutattam mindvégig. Meg is tetszett, tehát még ide is megyünk. :D
A verseny után a tulaj a saját lakásán vendégelt meg minket söröcskékkel, borocskákkal. Oda nem nagyon akartam korábban menni, de egész jó hangulatú valami lett belőle.
Olyannyira, hogy utána rögtön a városban kicsit lemozogtuk a hetet B.-vel. Ismét a Korsakoff lett a cél ahol viszont most elég jó parti lett.
A korábban sérült bokámat valahol sikerült meghúznom. Még jó hogy szabadnapom van, és hollandot kell tanulnom! :P
Még a biciklizés is tegnap hatalmas küzdelem volt az elemekkel. Megint hatalmas szél süvített egész álló nap, én meg elég sokszor ültem a bringámon.
Sőt múlt alkalommal a bowlingpályán sikerült ugyanúgy a korábban sérült térdemet meghúznom. Tehát semmi sincs kizárva....
A hotel - ahol dolgozom- tulajdonosa szervezett tegnap estére egy bowling versenyt tulajdonában lévő helyek dolgozóinak. A győztes nyereménye egy videókamera volt.
A hotelról, egy wellness-es és egy masszírozós helyről van szó. Összesen kb 40-en gyűltünk össze. Előtte, közben mindig volt biertje (söröcske), borrelhapjes (csipegetnivaló, általában bitterballen, meg sajt szokott lenni mustárral, más szósszal), és kaptunk közben paradicsom levest is kenyérkével.
Összesítésben benne voltam az első 10-ben, a csapatomban az első lettem. AZ első 4-5 ember rendszeresen játszik, tehát a vállamat utólag megveregettem, hisz nekem ez a 3. alkalom volt. Előtte "edzésképp" voltunk B.-vel kétszer. Mert ugye nem akartam nagyon leégni, hamár felírták a nevemet, de még azt sem tudom milyen egy bowling-golyó. De erősen fejlődő tendenciát mutattam mindvégig. Meg is tetszett, tehát még ide is megyünk. :D
A verseny után a tulaj a saját lakásán vendégelt meg minket söröcskékkel, borocskákkal. Oda nem nagyon akartam korábban menni, de egész jó hangulatú valami lett belőle.
Olyannyira, hogy utána rögtön a városban kicsit lemozogtuk a hetet B.-vel. Ismét a Korsakoff lett a cél ahol viszont most elég jó parti lett.
A korábban sérült bokámat valahol sikerült meghúznom. Még jó hogy szabadnapom van, és hollandot kell tanulnom! :P
Még a biciklizés is tegnap hatalmas küzdelem volt az elemekkel. Megint hatalmas szél süvített egész álló nap, én meg elég sokszor ültem a bringámon.
Sőt múlt alkalommal a bowlingpályán sikerült ugyanúgy a korábban sérült térdemet meghúznom. Tehát semmi sincs kizárva....
2011. március 31., csütörtök
Nehéz a magyar nyelv
Egy kis kabaré
Nemrégiben volt szerencsém először meghallgatni. Sírva nevettem végig.
Mivel B. egy holland srácot fog tanítani magyarra, akinek a barátnője magyar, eszembe jutott rögtön ez a videó. Állítólag ő vicces emaileket ír, ő ragozni még nem nagyon tud. De majd napok múlva kiderül a tényleges tudása.
De kicsit később mindenképp meg kell vele nézetni, és ha már érti a poénokat, akkor átment a vizsgán! :D
Nemrégiben volt szerencsém először meghallgatni. Sírva nevettem végig.
Mivel B. egy holland srácot fog tanítani magyarra, akinek a barátnője magyar, eszembe jutott rögtön ez a videó. Állítólag ő vicces emaileket ír, ő ragozni még nem nagyon tud. De majd napok múlva kiderül a tényleges tudása.
De kicsit később mindenképp meg kell vele nézetni, és ha már érti a poénokat, akkor átment a vizsgán! :D
2011. március 30., szerda
Az agresszió
AZ előző folytatása
"Az agresszió minden olyan viselkedésforma, amelynek célja másnak sérelmet vagy kárt okozni."
Én is pont ugyanerre a gondolatra jutottam. Vagyis a magyar agresszió szó jelentésében benne van a direkt sérelem, kár okozás. És ez egyáltalán nem jellemző a hollandokra.
Vagyis nem agresszívek. Ezért nem is vettük észre. :D
"Az agresszió minden olyan viselkedésforma, amelynek célja másnak sérelmet vagy kárt okozni."
Én is pont ugyanerre a gondolatra jutottam. Vagyis a magyar agresszió szó jelentésében benne van a direkt sérelem, kár okozás. És ez egyáltalán nem jellemző a hollandokra.
Vagyis nem agresszívek. Ezért nem is vettük észre. :D
2011. március 28., hétfő
A hollandok segítőkészek, de agresszívek
De valóban azok?
Az agressziót mi nem érzékeltük eddig. Épp az imént B.-vel megtárgyaltuk a lehetséges okokat, és arra a következtetésre jutottunk, hogy lehet tényleg azok, de mi Magyarországról jövünk. Otthon tényleg agresszívek az emberek, itt ugyanezt a szót kicsit másra használják. Nem is jut eszembe magyar szó rá.
Akkor pár példa rá:
A bicikliúton ha nem jobb oldalt mész, és előzni akarnak azonnal dudálnak. Rámenősen hajtanak, engem pl. egyszer egymás mellett beszélgető két fiú előzött meg. Ketten egymás mellett.
Viszont ha valami baleset történik, azonnal rohannak segíteni.
Inkább talán az egyenességet is bele lehetne venni, amit külföldiek agressziónak vélnek. Ha nem ízlik a kaja, nem köntörfalaznak, nem mondják rá, hogy érdekes, meg hasonló mellédumálást. Eufemizmus, mint fogalom ismeretlen számukra.
Tehát nehéz megfogni a jelenséget. A holland órán elhangzott néhány sztori a holland jellemről. A tanárnő mesélt néhány sztorit, amiket egy ex-villamossofőrtől hallott. Bevezetésképp: állítólag a villamos sofőrök szeretnek viccből új lakókat, turistákat direkt a másik irányba küldeni, ha valamilyen utca, hely után érdeklődnek. De általában nem személyes, egyszerűen viccnek szánják.
1., Egy német turista kérdezte meg a villamos sofőrjét nem tudja-e véletlenül merre van az Anna Frank ház. A sofőr válasza: Már elfelejtetted odavezető utat?
Kicsit durva. Innen is kijön, a németek nem nagyon csípik. De ez is csak vicc.
2., A villamos a megállóban állt, mikor egy diáklány vadul el kezdett dörömbölni több ajtón, mire megtalálta amin fel lehet szállni. - Kizárólag az első, és egy középső ajtón lehet felszállni, a többin le.- A kalauznak lelkesen mutogatta (akkor még) bérletét. Mire a kalauz megkérdezte mit is tanul. - Orvostan hallgató vagyok!- jött a még lelkesebb válasz. Mire a kalauz: Akkor azok az ajtók már rég halottak lennének.
Több embertől hallottam már, hogy nem értik iróniát. Nos, ez esetben ha ez igaz, akkor nekik egészen más a humor fogalma. Holland órán is a tanárnő olyanokon nevetett hatalmasokat, amiken senki más a csoportban. Mi csak megmosolyogtuk, de nevetni már tudtunk.
Mások. És ami érdekes, hogy ezek a tulajdonságaik mindenféle más országból jöttnek is újak. Nem csak nekünk magyaroknak. Csak minél jobban meg értenünk őket.
Az agressziót mi nem érzékeltük eddig. Épp az imént B.-vel megtárgyaltuk a lehetséges okokat, és arra a következtetésre jutottunk, hogy lehet tényleg azok, de mi Magyarországról jövünk. Otthon tényleg agresszívek az emberek, itt ugyanezt a szót kicsit másra használják. Nem is jut eszembe magyar szó rá.
Akkor pár példa rá:
A bicikliúton ha nem jobb oldalt mész, és előzni akarnak azonnal dudálnak. Rámenősen hajtanak, engem pl. egyszer egymás mellett beszélgető két fiú előzött meg. Ketten egymás mellett.
Viszont ha valami baleset történik, azonnal rohannak segíteni.
Inkább talán az egyenességet is bele lehetne venni, amit külföldiek agressziónak vélnek. Ha nem ízlik a kaja, nem köntörfalaznak, nem mondják rá, hogy érdekes, meg hasonló mellédumálást. Eufemizmus, mint fogalom ismeretlen számukra.
Tehát nehéz megfogni a jelenséget. A holland órán elhangzott néhány sztori a holland jellemről. A tanárnő mesélt néhány sztorit, amiket egy ex-villamossofőrtől hallott. Bevezetésképp: állítólag a villamos sofőrök szeretnek viccből új lakókat, turistákat direkt a másik irányba küldeni, ha valamilyen utca, hely után érdeklődnek. De általában nem személyes, egyszerűen viccnek szánják.
1., Egy német turista kérdezte meg a villamos sofőrjét nem tudja-e véletlenül merre van az Anna Frank ház. A sofőr válasza: Már elfelejtetted odavezető utat?
Kicsit durva. Innen is kijön, a németek nem nagyon csípik. De ez is csak vicc.
2., A villamos a megállóban állt, mikor egy diáklány vadul el kezdett dörömbölni több ajtón, mire megtalálta amin fel lehet szállni. - Kizárólag az első, és egy középső ajtón lehet felszállni, a többin le.- A kalauznak lelkesen mutogatta (akkor még) bérletét. Mire a kalauz megkérdezte mit is tanul. - Orvostan hallgató vagyok!- jött a még lelkesebb válasz. Mire a kalauz: Akkor azok az ajtók már rég halottak lennének.
Több embertől hallottam már, hogy nem értik iróniát. Nos, ez esetben ha ez igaz, akkor nekik egészen más a humor fogalma. Holland órán is a tanárnő olyanokon nevetett hatalmasokat, amiken senki más a csoportban. Mi csak megmosolyogtuk, de nevetni már tudtunk.
Mások. És ami érdekes, hogy ezek a tulajdonságaik mindenféle más országból jöttnek is újak. Nem csak nekünk magyaroknak. Csak minél jobban meg értenünk őket.
2011. március 25., péntek
Mit is ne tegyünk Aszterdamban III.
Biciklizés szabályai itt
Korábban írtam, hogy olyan helyen ne tegyük le a biciklinket ahol tábla figyelmeztet az ellenkezőjéről. Vagyis valamilyen átmeneti átalakítás, felújítás alatt az érintett területet biciklitelenítik. A tiltás idején ott talált kerékpárokat elszállítják, és kb 50-100 euró pénzbírság ellenében vehetjük át.
A másik ami miatt fájhat a fejünk, a részegen való biciklizés. Éjjelente gyakran vannak kint rendőrök az utcákon, direkt a biciklisekre figyelve. Lámpa fel van-e kapcsolva, láthatóan van-e valamilyen szer hatása alatt. Ha valami nem stimmel, akkor leállítanak büntetnek, rosszabb esetben beviszik az illetőt a rendőrségre.
Így járt egyik ismerősünk is. Hajnalban egyik barátja szülinapjáról tekert haza erősen bódult állapotban, mikor is egy sereg rendőrbe futott bele, akik valamiért nem voltak jó kedvükben, így rögtön kocsiba ültették.
Ellene a rendőrség feljelentést tett, "jutalma" 500 euróig megszabott pénzbüntetés lesz, amit egy bíró határoz majd meg.
Az tény, hogy magyar szemmel, magyar viszonyok mellett aránytalanul nagynak, komolynak tűnik a büntetés, de ne feledjük nem otthon vagyunk. Hollandiában élünk, és az itteni szabályok ránk is vonatkoznak. Ők így tartják a rendet. A részeg biciklis a törvény szerint ugyanúgy veszélyezteti mások és saját maga testi épségét. EZ persze megkérdőjelezendő. De ez mindegy. A törvény, az törvény!! :D
Én amikor meghallottam a sztorit elnevettem magam, azóta is meg-meg mosolygom az illetőt. Néhány holland ismerősöm rácsodálkozott, hogy nem helyszíni bírságot kapott....Hm, szerencsétlen eset ráadásul.
Végkövetkeztetés: Olyan részegen, amikor az út mellett álló rendőröket sem látjuk, ne üljük biciklinkre!
Korábban írtam, hogy olyan helyen ne tegyük le a biciklinket ahol tábla figyelmeztet az ellenkezőjéről. Vagyis valamilyen átmeneti átalakítás, felújítás alatt az érintett területet biciklitelenítik. A tiltás idején ott talált kerékpárokat elszállítják, és kb 50-100 euró pénzbírság ellenében vehetjük át.
A másik ami miatt fájhat a fejünk, a részegen való biciklizés. Éjjelente gyakran vannak kint rendőrök az utcákon, direkt a biciklisekre figyelve. Lámpa fel van-e kapcsolva, láthatóan van-e valamilyen szer hatása alatt. Ha valami nem stimmel, akkor leállítanak büntetnek, rosszabb esetben beviszik az illetőt a rendőrségre.
Így járt egyik ismerősünk is. Hajnalban egyik barátja szülinapjáról tekert haza erősen bódult állapotban, mikor is egy sereg rendőrbe futott bele, akik valamiért nem voltak jó kedvükben, így rögtön kocsiba ültették.
Ellene a rendőrség feljelentést tett, "jutalma" 500 euróig megszabott pénzbüntetés lesz, amit egy bíró határoz majd meg.
Az tény, hogy magyar szemmel, magyar viszonyok mellett aránytalanul nagynak, komolynak tűnik a büntetés, de ne feledjük nem otthon vagyunk. Hollandiában élünk, és az itteni szabályok ránk is vonatkoznak. Ők így tartják a rendet. A részeg biciklis a törvény szerint ugyanúgy veszélyezteti mások és saját maga testi épségét. EZ persze megkérdőjelezendő. De ez mindegy. A törvény, az törvény!! :D
Én amikor meghallottam a sztorit elnevettem magam, azóta is meg-meg mosolygom az illetőt. Néhány holland ismerősöm rácsodálkozott, hogy nem helyszíni bírságot kapott....Hm, szerencsétlen eset ráadásul.
Végkövetkeztetés: Olyan részegen, amikor az út mellett álló rendőröket sem látjuk, ne üljük biciklinkre!
Változás
Új élet, új operációs rendszer..?!
Újabb, elég komoly változás "jött" az életembe. Mostanában (az elmúlt fél évet értem ez alatt) sok hasonló esemény követte egymást, vagyis újak.
Régóta csak bosszúságot okozó Windows helyett Ubuntu - Lunix - került picike gépemre. A gondolat már régóta érett bennem, de az utolsó nagy rendszer-összeomlás adta meg a végső löketet. NEm kell Windows!
A Mac B. szerint a legtökéletesebb a 3 operációs rendszer közül, én viszont aránytalanul drágának tartom. Amennyit láttam, használtam, szerintem neki is vannak problémái, amik ilyen ár mellett pofátlanul hamar ki is jönnek. Nos, így kiesés alapon maradt egy Unix rendszer. Az egyik legnépszerűbb mellé esett a választás, az Ubuntu-ra. Mindenesetre én remélem a legjobbakat. Ha fél évet kibír komolyabb problémák nélkül, akkor már jó választás volt! :D
Új életre fel!
Most, hogy ismét életképes a laptopom talán többet írok ide is. Mert mesélnivaló akad mindig. :D
Újabb, elég komoly változás "jött" az életembe. Mostanában (az elmúlt fél évet értem ez alatt) sok hasonló esemény követte egymást, vagyis újak.
Régóta csak bosszúságot okozó Windows helyett Ubuntu - Lunix - került picike gépemre. A gondolat már régóta érett bennem, de az utolsó nagy rendszer-összeomlás adta meg a végső löketet. NEm kell Windows!
A Mac B. szerint a legtökéletesebb a 3 operációs rendszer közül, én viszont aránytalanul drágának tartom. Amennyit láttam, használtam, szerintem neki is vannak problémái, amik ilyen ár mellett pofátlanul hamar ki is jönnek. Nos, így kiesés alapon maradt egy Unix rendszer. Az egyik legnépszerűbb mellé esett a választás, az Ubuntu-ra. Mindenesetre én remélem a legjobbakat. Ha fél évet kibír komolyabb problémák nélkül, akkor már jó választás volt! :D
Új életre fel!
Most, hogy ismét életképes a laptopom talán többet írok ide is. Mert mesélnivaló akad mindig. :D
2011. március 6., vasárnap
B.szülinapi bulija
Melkweg-ben jártunk
Csütörtökön volt B. 28. születésnapja. Éljen, éljen neki, így utólag is! :D
Dehát amiért írtam, az az, hogy ennek az eseménynek az alkalmából egyik barátunk hívására ellátogattunk a Melkwegbe. Pontosabban őt az ottani program érdekelte jobban. De ha már szülinaposunk is van, akkor rá is lehet fogni. Egy 5 napos techno-bulisorozat volt a 5Days Off. Az aznapi fő előadó, akiért mi is mentünk, Ellen Allien volt. Nos, nekem nagyon bejött a zenéje. Mondanom sem kell, hogy a társaságban én voltam, aki egyáltalán nem ismerte az előadót, és én éreztem a legjobban magam. :D
Nem a legolcsóbb buli volt, de mindenképp nagyon jó!!
Hágai kirándulásunkat nem felejtettem ám el. Csak egész egyszerűen sok a dolgom, pár napja érkeztem meg kishazánkból, és ilyenkor mindig sűrűsödik a program. Lassan lenyugszanak a kedélyek, és akkor töviről hegyire mindent leírok. :)
Csütörtökön volt B. 28. születésnapja. Éljen, éljen neki, így utólag is! :D
Dehát amiért írtam, az az, hogy ennek az eseménynek az alkalmából egyik barátunk hívására ellátogattunk a Melkwegbe. Pontosabban őt az ottani program érdekelte jobban. De ha már szülinaposunk is van, akkor rá is lehet fogni. Egy 5 napos techno-bulisorozat volt a 5Days Off. Az aznapi fő előadó, akiért mi is mentünk, Ellen Allien volt. Nos, nekem nagyon bejött a zenéje. Mondanom sem kell, hogy a társaságban én voltam, aki egyáltalán nem ismerte az előadót, és én éreztem a legjobban magam. :D
Nem a legolcsóbb buli volt, de mindenképp nagyon jó!!
Hágai kirándulásunkat nem felejtettem ám el. Csak egész egyszerűen sok a dolgom, pár napja érkeztem meg kishazánkból, és ilyenkor mindig sűrűsödik a program. Lassan lenyugszanak a kedélyek, és akkor töviről hegyire mindent leírok. :)
2011. február 21., hétfő
Itthon
Ferihegy és más nyalánkságok
A napokban landolt a gépem Ferihegyen, így az emlék még friss.
Már korábban is meg kellett, hogy állapítsuk B.-vel sajnos Ferihegy nem éppen turistabarát. Hogy mit is értek ez alatt? Nincsen kitáblázva érthetően. Egy magyarul nem tudó, Ferihegyet nem ismerő nem hiszem, hogy simán megtalálja a 200E buszt, vagy annak megállóját. A taxisokat reklámozó papírt bezzeg rögtön az ember kezébe nyomják, ami önmagában nem baj, csak kicsit átverősnek tűnik. Azt, hogy nem lehet kapni már a reptér kijáratánál jegyet az is furcsa. Ferihegy 1-én ugye az egyik újságos standnál lehet buszjegyeket kapni, de a 2-n semmi ilyenre nincs lehetőség. Egy jegyautomata van, de az csak aprópénzzel működik, papírpénzt, bankkártyát nem fogad el. Aki meg ugye épp érkezik külföldről, akár magyar, akár külhoni nem biztos hogy fémpénztől duzzad a pénztárcája. Így mindenki kénytelen a buszon megvenni.
Azt, hogy a busz Budapest egyik leglepukkantabb részén megy végig az hagyján, hisz arról ő nem tehet. De ennek tekintetében leszállni Kőbánya-Kispesten már durva. Néztem az arcokat, ahogy elszőrnyűlködnek. Leszálláskor majdnem átestünk egy kolduló hajléktalanon. A mocsok, a sár, a rossz járda még erősítette az összképet. És még sincs is semmi kitáblázva. Aki életében nem járt erre, azonkívül, hogy megijed hol is jár, fogalma sincs hol vegye meg a következő jegyét a metróra, hol érvényesítse, merre a metrómegálló.
Igen, igen. A kicsike buszjegyárus-bódé teljesen beleveszik a nagy építkezésbe, és ne felejtsük aki nem olvas magyarul, az nem biztos, hogy egyáltalán észreveszi a feliratot.
Most, jelen esetben sokan álltak a bódé előtt, az okosabbak közelebbről is megnézték mi van ott, ők jegyhez is jutottak. Utána, felfelé a lépcsőn még a magyar embernek is erőtpróbáló megtalálni a jegyérvényesítőket. Kettőt oldalt odabiggyesztettek a falra. Nem középre, felirat nélkül. Bizony, bizony én már mentem el mellette, pedig én jártam is arra sokszor. Főleg ha épp szerelvény érezik be, és tódul ki a tömeg.
A metró kiírásait megint kicsit hiányosnak éreztem. Itt már kevésbé zavaró ez a hiányosság, de bosszantó. 2 metró van bent sokszor. 1 érkező, 1 induló. Mindenhol magyar feliratok. Legalább befelé a városba segítsük szegény turistát, akik úgy döntött meg szeretné nézni kicsiny fővárosunkat, netán hazánkat. A városban majd kérdez, megszokja a feliratokat. De addig is be kell jutnia oda. És ha az első benyomás rossz, lehet a város sem feledteti ezt az élményt, főleg ha még valahol éri 1-2 apró rossz élmény. Tehát legalább ebben legyünk partnerek..Ő jön, hogy a saját kis pénzén is fellendítse a turizmust. Ne elijesszük. Ezek mind csak apróságok. Úgy kell végiggondolni, hogy ők nem beszélnek, olvasnak magyarul.
Viszont külön dicséret az érthető angol szövegért a jegyellenőrzéskor. Azt, hogy az ellenőrök között hányan beszélnek angolul, azt nem tudom. De már legalább angolul is bemondják, hogy jegyellenőrzés van.
A napokban landolt a gépem Ferihegyen, így az emlék még friss.
Már korábban is meg kellett, hogy állapítsuk B.-vel sajnos Ferihegy nem éppen turistabarát. Hogy mit is értek ez alatt? Nincsen kitáblázva érthetően. Egy magyarul nem tudó, Ferihegyet nem ismerő nem hiszem, hogy simán megtalálja a 200E buszt, vagy annak megállóját. A taxisokat reklámozó papírt bezzeg rögtön az ember kezébe nyomják, ami önmagában nem baj, csak kicsit átverősnek tűnik. Azt, hogy nem lehet kapni már a reptér kijáratánál jegyet az is furcsa. Ferihegy 1-én ugye az egyik újságos standnál lehet buszjegyeket kapni, de a 2-n semmi ilyenre nincs lehetőség. Egy jegyautomata van, de az csak aprópénzzel működik, papírpénzt, bankkártyát nem fogad el. Aki meg ugye épp érkezik külföldről, akár magyar, akár külhoni nem biztos hogy fémpénztől duzzad a pénztárcája. Így mindenki kénytelen a buszon megvenni.
Azt, hogy a busz Budapest egyik leglepukkantabb részén megy végig az hagyján, hisz arról ő nem tehet. De ennek tekintetében leszállni Kőbánya-Kispesten már durva. Néztem az arcokat, ahogy elszőrnyűlködnek. Leszálláskor majdnem átestünk egy kolduló hajléktalanon. A mocsok, a sár, a rossz járda még erősítette az összképet. És még sincs is semmi kitáblázva. Aki életében nem járt erre, azonkívül, hogy megijed hol is jár, fogalma sincs hol vegye meg a következő jegyét a metróra, hol érvényesítse, merre a metrómegálló.
Igen, igen. A kicsike buszjegyárus-bódé teljesen beleveszik a nagy építkezésbe, és ne felejtsük aki nem olvas magyarul, az nem biztos, hogy egyáltalán észreveszi a feliratot.
Most, jelen esetben sokan álltak a bódé előtt, az okosabbak közelebbről is megnézték mi van ott, ők jegyhez is jutottak. Utána, felfelé a lépcsőn még a magyar embernek is erőtpróbáló megtalálni a jegyérvényesítőket. Kettőt oldalt odabiggyesztettek a falra. Nem középre, felirat nélkül. Bizony, bizony én már mentem el mellette, pedig én jártam is arra sokszor. Főleg ha épp szerelvény érezik be, és tódul ki a tömeg.
A metró kiírásait megint kicsit hiányosnak éreztem. Itt már kevésbé zavaró ez a hiányosság, de bosszantó. 2 metró van bent sokszor. 1 érkező, 1 induló. Mindenhol magyar feliratok. Legalább befelé a városba segítsük szegény turistát, akik úgy döntött meg szeretné nézni kicsiny fővárosunkat, netán hazánkat. A városban majd kérdez, megszokja a feliratokat. De addig is be kell jutnia oda. És ha az első benyomás rossz, lehet a város sem feledteti ezt az élményt, főleg ha még valahol éri 1-2 apró rossz élmény. Tehát legalább ebben legyünk partnerek..Ő jön, hogy a saját kis pénzén is fellendítse a turizmust. Ne elijesszük. Ezek mind csak apróságok. Úgy kell végiggondolni, hogy ők nem beszélnek, olvasnak magyarul.
Viszont külön dicséret az érthető angol szövegért a jegyellenőrzéskor. Azt, hogy az ellenőrök között hányan beszélnek angolul, azt nem tudom. De már legalább angolul is bemondják, hogy jegyellenőrzés van.
2011. február 13., vasárnap
Amsterdamned
Tegnap esti házi-mozi
"Amsterdamned is a 1988 Dutch horror movie about a serial killer who hides in the canal system of Amsterdam." Wikipedia
Röviden tömören ennyi a történet. 1988, Hollandia, egészen pontosan Amszterdam. Fura, de nagy kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok történnek a városban. Az egyik szemtanú szerint egy nagy fekete szörny, aki a vízből jött ki. A gyilksságaiknál dolgozó Eric Visser vezeti a nyomozást, a jóképű, humoros, lányát egyedül nevelő szuperzsaru. Mi csak Magnumnak hívtuk.
A mindenre kiterjedő nyomozás részletei újabb és újabb apró darabkákat rak hozzá a hatalmas puzzle-hez. A vége már nem olyan "fantasztikus", mint aminek indul, sokkal realisztikusabb. De csak a történet határain belül. De persze nem akarom lelőni a poént, aki esetleg meg szeretné nézni a jövőben. :D
Akciójelenetekben bővelkedik. Láthatunk autós üldözést, sőt még motorcsónakkal-rámpán-átugratós jelenet is van benne.
Érdekes a film, akkor milyen volt Hollandia, az emberek. Amszterdam például nagyon-nagyon koszos volt, telis-teli szeméttel, néhol sikátoros jeleggel...ÉLvezhető, nem véresen komoly, pont egy szombat-esti kikapcsolódós film.
Egy kis ízelítő, kedvcsináló:
Egy kis ízelítő, kedvcsináló:
2011. február 8., kedd
Tropentheater
Egy kis Távol-Kelet a közelünkben
Sűrű napjaink voltak, és vannak is. Nem panaszkodom, most kimondottan jó.
Akkor folytatom, ahol abbahagytam, vagyis szombat délután. Este a Tropentheaterbe mentünk koreai, japán zenét hallgatni. A Wild Wild East nevű programsorozat keretében léptek fel ők is aznap. A japánokat egy hölgy képviselte a hangszerével. Ő mesélt, énekelt, zenélt egy teljes óráig. Az ősi dalokhoz a bevezetőt elmondta saját nyelvén, nekünk egy fordító tolmácsolt a háttérből. Hatalmas beleéléssel énekelt, pendegett. Aki látott, halott már japán filmben pengetős hangszeren játszót, az el tudja képzelni a hangulatot, a hangzásvilágot is. Nekem az Egy gésa emlékiratai jutott eszembe, azt láttam legutóbb, amibe hasonló muzsika szólt. Egy kis ízelítő a többieknek, a művésznő egyik videójából:
Sűrű napjaink voltak, és vannak is. Nem panaszkodom, most kimondottan jó.
Akkor folytatom, ahol abbahagytam, vagyis szombat délután. Este a Tropentheaterbe mentünk koreai, japán zenét hallgatni. A Wild Wild East nevű programsorozat keretében léptek fel ők is aznap. A japánokat egy hölgy képviselte a hangszerével. Ő mesélt, énekelt, zenélt egy teljes óráig. Az ősi dalokhoz a bevezetőt elmondta saját nyelvén, nekünk egy fordító tolmácsolt a háttérből. Hatalmas beleéléssel énekelt, pendegett. Aki látott, halott már japán filmben pengetős hangszeren játszót, az el tudja képzelni a hangulatot, a hangzásvilágot is. Nekem az Egy gésa emlékiratai jutott eszembe, azt láttam legutóbb, amibe hasonló muzsika szólt. Egy kis ízelítő a többieknek, a művésznő egyik videójából:
Utána következtek Koreából a zenészek. Ők többen voltak, különböző hangszereken játszottak. Mind a handszerük, mind a dalaik, több ezer évesek. Ők lassú dalokat játszottak a természetről, különböző felállásban. Volt énekes is a végén, egyszer egy táncos, és mindig más, szép színes ruhákban voltak. Így este 10 óra után sokan mélyebb átéléssel hallgatták, mint talán kellett volna. B. is volt, hogy nagyon hosszúakat pislogott. :D
Összeségében érdekes volt mindegyik. A koreai együttesről nem találtam videót. Egy másikat találtam. A hangulata hasonló.
A vasárnapi hágai kirándulásunkat, a hétfői első nyelvóránkat a holland kurzuson majd a következő bejegyzésekben posztolom.
2011. február 5., szombat
Ons' Lieve Heer op Solder
Rejtett templom a padláson
Az utóbbi néhány hónapban szert tettünk 2 amszterdami útikönyvre, amit mind a ketten lelkesen lapozgattunk. B. talált is benne több érdekes dolgot. Az egyik egy rejtett templom a belvárosban, amit ma meg is néztünk.
Mi Urunk a Padláson templom a 17.században a Reformáció ideje alatt épült, amikor a katolikusoknak tiltott volt mindenféle nyilvános vallásgyakorlat.
A ma múzeumként funkcionáló épület alsó szintjein lakószobák, konyhák, és egy szalon kap helyet. A legfelső emeleten, a padláson van maga a templom, ami meglepően nagy. Nem is gondoltam volna, a többi helyiséget látva, hogy ekkora tér van odafent. Mivel épp renoválják a múzeumot, csak részben láthattuk mind a kápolnát, és mind a szobákat, de még így is megérte. Kicsit még valami kalandregénybe illő is volt, ahogy a lépcsőkön kanyarogtunk, körülöttünk 17-19.századi berendezés, és egyszer csak egy teljesen rejtett templomra bukkanunk.
Az utóbbi néhány hónapban szert tettünk 2 amszterdami útikönyvre, amit mind a ketten lelkesen lapozgattunk. B. talált is benne több érdekes dolgot. Az egyik egy rejtett templom a belvárosban, amit ma meg is néztünk.
Mi Urunk a Padláson templom a 17.században a Reformáció ideje alatt épült, amikor a katolikusoknak tiltott volt mindenféle nyilvános vallásgyakorlat.
A ma múzeumként funkcionáló épület alsó szintjein lakószobák, konyhák, és egy szalon kap helyet. A legfelső emeleten, a padláson van maga a templom, ami meglepően nagy. Nem is gondoltam volna, a többi helyiséget látva, hogy ekkora tér van odafent. Mivel épp renoválják a múzeumot, csak részben láthattuk mind a kápolnát, és mind a szobákat, de még így is megérte. Kicsit még valami kalandregénybe illő is volt, ahogy a lépcsőkön kanyarogtunk, körülöttünk 17-19.századi berendezés, és egyszer csak egy teljesen rejtett templomra bukkanunk.
2011. január 30., vasárnap
Sütiverseny eredményhirdetés
Holtverseny
Egészen véletlenül a 3 versenyző között holtverseny alakult ki. Győztest nem hírdettünk. Ngyon finom lett mindegyik, a versenyen kívül induló Somlói galuska is. Ő a különdíjat kapta mind a közönségtől, mind a zsűrítől.
Én örültem, mert az enyém is jó lett, vagyis lesz még a háznál tiramisu! :D Legközelebb már nagyobb adaggal készülök. :D
Más: Már egy ideje kerestem valami helyet ahova le lehet adni a megunt, kinőtt,..stb. ruhákat. Kicsi a lakás, véges a hely, és annyi, annyi ruha van amit nem hordunk. És van akinek esetleg nagyobb szüksége van az ilyen nem hordott holmikra. Kaptam tegnap egy-két okos tippet, így már interneten is jobban céltudatosabban kerestem. Meg is lett az eredménye, találtam egy afrikai segélyszervezetet, KICI-t. Ők konténeterben gyűjtenek konyhai-, fürdőszobai textíliákat, ruhaneműt, cipőt, táskákat. És nagyon-nagyon sok ilyen konténerük van. Azért nem láttam eddig, mert épp a mi utcánkban nincs, de mellettünk, 1-2 házsarokkal odébb, minden irányban van. :D Juppii, még messze se kell menni, nincs nyitvatartási idő, stb. !!
Egészen véletlenül a 3 versenyző között holtverseny alakult ki. Győztest nem hírdettünk. Ngyon finom lett mindegyik, a versenyen kívül induló Somlói galuska is. Ő a különdíjat kapta mind a közönségtől, mind a zsűrítől.
Én örültem, mert az enyém is jó lett, vagyis lesz még a háznál tiramisu! :D Legközelebb már nagyobb adaggal készülök. :D
Más: Már egy ideje kerestem valami helyet ahova le lehet adni a megunt, kinőtt,..stb. ruhákat. Kicsi a lakás, véges a hely, és annyi, annyi ruha van amit nem hordunk. És van akinek esetleg nagyobb szüksége van az ilyen nem hordott holmikra. Kaptam tegnap egy-két okos tippet, így már interneten is jobban céltudatosabban kerestem. Meg is lett az eredménye, találtam egy afrikai segélyszervezetet, KICI-t. Ők konténeterben gyűjtenek konyhai-, fürdőszobai textíliákat, ruhaneműt, cipőt, táskákat. És nagyon-nagyon sok ilyen konténerük van. Azért nem láttam eddig, mert épp a mi utcánkban nincs, de mellettünk, 1-2 házsarokkal odébb, minden irányban van. :D Juppii, még messze se kell menni, nincs nyitvatartási idő, stb. !!
2011. január 29., szombat
Tiramisu
Már érlelődik a hűtőben
Kész van. Majd néhány óra mulva kiderül, hogy is sikerült, milyen lesz az állaga. Érdekesen indult ez a sütikészítés is. Példának okáért, még most sem vagyok benne teljesen biztos, hogy amit vettünk, az tényleg babapiskóta-e. Hasonló. Az biztos. Majd meglátjuk. Tálért is még most rohantam ki, mert a konyhai felszerelések között ebben a lakásban nem szerepel semmilyen üvegtál, csak nagy jénai. Az előzőben volt, azért nem vettünk eddig. Hát most már van.
A krém mindenestre ízlett nekem. :D Órák kérdése és lehet kóstolgatni. Nyami- nyami. Egészen ráhangolódtam a tiramusura, így készítés közben. Mert ugye meg is kell kóstolni mi is az, amit csinálok.
A zsűri értékelését mindenestre majd még megírom.
Kész van. Majd néhány óra mulva kiderül, hogy is sikerült, milyen lesz az állaga. Érdekesen indult ez a sütikészítés is. Példának okáért, még most sem vagyok benne teljesen biztos, hogy amit vettünk, az tényleg babapiskóta-e. Hasonló. Az biztos. Majd meglátjuk. Tálért is még most rohantam ki, mert a konyhai felszerelések között ebben a lakásban nem szerepel semmilyen üvegtál, csak nagy jénai. Az előzőben volt, azért nem vettünk eddig. Hát most már van.
A krém mindenestre ízlett nekem. :D Órák kérdése és lehet kóstolgatni. Nyami- nyami. Egészen ráhangolódtam a tiramusura, így készítés közben. Mert ugye meg is kell kóstolni mi is az, amit csinálok.
A zsűri értékelését mindenestre majd még megírom.
2011. január 25., kedd
Éjlen az új év!
Mindig van valami...
ami nem volt betervezve, ami nem kellene. Az első, amivel az új évet ünnepeltük, egy jó kis erős influenza. Én sok éve nem voltam ilyen beteg. B. sem. Ezt sikerült több hét alatt kiheverni. Most a laptopjaink halódnak. AZ enyém ki-be kapcsol, majd el sem indul. B.-é pedig már a szervízben van. Az ő gépe a teát kostólta meg kicsit alulról. A vicces, hogy fél pohár 100%-os narancslét meg sem érzett, pedig azt telibe kapta. A billenytűk azóta is ragadnak. :D
Nos tehát, nagyon örülünk az új évnek.
Ja, és kaptam a munkahelyemen borravalónak egy amerikai csekket (név nélkül ugye, mert engem nem ismert az illető személyesen), de itt, Hollandiában ilyet, utólag kitöltöttet (csak a kedvezményezett neve hiányzik) nem lehet beváltani. Ez volt január 1-én. Hurrá 2011!!
ami nem volt betervezve, ami nem kellene. Az első, amivel az új évet ünnepeltük, egy jó kis erős influenza. Én sok éve nem voltam ilyen beteg. B. sem. Ezt sikerült több hét alatt kiheverni. Most a laptopjaink halódnak. AZ enyém ki-be kapcsol, majd el sem indul. B.-é pedig már a szervízben van. Az ő gépe a teát kostólta meg kicsit alulról. A vicces, hogy fél pohár 100%-os narancslét meg sem érzett, pedig azt telibe kapta. A billenytűk azóta is ragadnak. :D
Nos tehát, nagyon örülünk az új évnek.
Ja, és kaptam a munkahelyemen borravalónak egy amerikai csekket (név nélkül ugye, mert engem nem ismert az illető személyesen), de itt, Hollandiában ilyet, utólag kitöltöttet (csak a kedvezményezett neve hiányzik) nem lehet beváltani. Ez volt január 1-én. Hurrá 2011!!
2011. január 23., vasárnap
Sütiötleteket kérek!
Habos, krémes sütit jövőhétre
Egy hét múlva, pontosabban szombaton délután egy barűtunknál Nagy Nemzet(köz)i Süteménynap lesz. Tiramisu, az amivel ketten készülnek. Nekem is kéne valamivel, amit én hoztam létre. De semmi ötletem. És semmilyen sütisütős előéletem nincs. Nemrég kezdtem ismerkedni a sütőnkkel ilyen téren, egy muffinsütés keretein belül.
Nos, egyszerű, krémes sütikhez várok ötleteket. :D
Egy hét múlva, pontosabban szombaton délután egy barűtunknál Nagy Nemzet(köz)i Süteménynap lesz. Tiramisu, az amivel ketten készülnek. Nekem is kéne valamivel, amit én hoztam létre. De semmi ötletem. És semmilyen sütisütős előéletem nincs. Nemrég kezdtem ismerkedni a sütőnkkel ilyen téren, egy muffinsütés keretein belül.
Nos, egyszerű, krémes sütikhez várok ötleteket. :D
2011. január 16., vasárnap
More Real than Reality
W. Eugene Smith képei a FOAM-ban
Három kiállításnak ad helyet most a FOAM. De a fő, nagy-nagy kiállítás William Eugene Smith, amerikai fényképész fotói a világ minden tájáról. Képei talán még valóságosabbak mint a filmek, szavak, ahogy a kiállítás címe is mondja: "More Real than Reality". Ott volt a fényképezőgépével a második világháborúban, az 50'es években Spanyolországban. Követte Albert Schweizer Nobel béke díjas orvost Afrikában. Minamata-ban (Tokyo melleti városka) élt japán feleségében három évig, miközben dokumentáltak mindent a Minamata-kórról. Ipari szennyvizet engedtek a városka melletti vizekbe hosszú éveken át, a lakosság viszont onnan halászott halakat fogyasztotta, így nehéz-fém mérgezése volt az ott élők legnagyobb részének. Később az ott készült képek, jegyzetek publikálásakor több támadás is érte Smith-t.
A fekete-fehér képei fantasztikusan beszédesek. 2 emeleten keresztül csak meséltek, és meséltek nekünk. Fénykép-esszéi a haború kegyetlenségéről, a katalán élet szépségeiről, amerikai városok iparosításáról, afrikai lepratelepek lakóiról, japán városkában lévő iszonyatos betegségről, a dél-carolinai bába életéről, egy kolorádói orvos mindennapjairól szólnak. Képeiben ott van minden: öröm, bánat, önzetlen segítségnyújtás, kegyetlen bánásmód, remény, kiábrándultság, a nevetés, a sírás.
A másik említésre méltó kiállítás: Joan Fontcuberta - Landscapes without Memory. Itt maga az elkészítés technikája ami érdekes.
A "művész" maga úgy nyilatkozott egyszer, hogy amikor először az egyik nemzeti parkban járt, városi ember létére túl tökéletesnek, giccsesnek tartotta a természetben lévő szépet. Olyan mesterkéltnek látta, amit számítógéppel is létre lehet hozni.
Tehát csupa olyan természetképeket csinált, amik nem fényképek, csak hasonlítanak néhol a természetfotókra. Két összetevőből állnak, az egyik egy térkép, a másik egy festmény. A térképet 2D-ben megleníti számítógépen, majd a kiválasztott festmény adatait egy általa megírt számítógépes programsegítségével absztrakt módon átviszi. A keletkezett képek néhol szépek, néhol kicsikét szürrealisztikusok, néhol pedig mesterkéltek.
Három kiállításnak ad helyet most a FOAM. De a fő, nagy-nagy kiállítás William Eugene Smith, amerikai fényképész fotói a világ minden tájáról. Képei talán még valóságosabbak mint a filmek, szavak, ahogy a kiállítás címe is mondja: "More Real than Reality". Ott volt a fényképezőgépével a második világháborúban, az 50'es években Spanyolországban. Követte Albert Schweizer Nobel béke díjas orvost Afrikában. Minamata-ban (Tokyo melleti városka) élt japán feleségében három évig, miközben dokumentáltak mindent a Minamata-kórról. Ipari szennyvizet engedtek a városka melletti vizekbe hosszú éveken át, a lakosság viszont onnan halászott halakat fogyasztotta, így nehéz-fém mérgezése volt az ott élők legnagyobb részének. Később az ott készült képek, jegyzetek publikálásakor több támadás is érte Smith-t.
A fekete-fehér képei fantasztikusan beszédesek. 2 emeleten keresztül csak meséltek, és meséltek nekünk. Fénykép-esszéi a haború kegyetlenségéről, a katalán élet szépségeiről, amerikai városok iparosításáról, afrikai lepratelepek lakóiról, japán városkában lévő iszonyatos betegségről, a dél-carolinai bába életéről, egy kolorádói orvos mindennapjairól szólnak. Képeiben ott van minden: öröm, bánat, önzetlen segítségnyújtás, kegyetlen bánásmód, remény, kiábrándultság, a nevetés, a sírás.
A másik említésre méltó kiállítás: Joan Fontcuberta - Landscapes without Memory. Itt maga az elkészítés technikája ami érdekes.A "művész" maga úgy nyilatkozott egyszer, hogy amikor először az egyik nemzeti parkban járt, városi ember létére túl tökéletesnek, giccsesnek tartotta a természetben lévő szépet. Olyan mesterkéltnek látta, amit számítógéppel is létre lehet hozni.
Tehát csupa olyan természetképeket csinált, amik nem fényképek, csak hasonlítanak néhol a természetfotókra. Két összetevőből állnak, az egyik egy térkép, a másik egy festmény. A térképet 2D-ben megleníti számítógépen, majd a kiválasztott festmény adatait egy általa megírt számítógépes programsegítségével absztrakt módon átviszi. A keletkezett képek néhol szépek, néhol kicsikét szürrealisztikusok, néhol pedig mesterkéltek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)